Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1910. január-december (13. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-31 / 14. szám
72 Ha élő hasznos vad, vagy hasznos szárnyas vad tojása ilyen szállítási igazolvány nélkül, a vasúti, hajózási, illetve postafelvételi hivatalnál továbbítás végett feladatni szándé- koltatnók, ily küldemények felvétele megtagadandó s ha mégis tévedésből ilyenek felvétettek, akkor azok visszatartanánk, a községi elöljáróságnak átadandók s erről a község illetékes elsőfokú rendőri hatósága azonnal, — esetleg távirat utján is, — értesítendő 3. Aki élő hasznos vadat, vagy hasznos szárnyas vad tojását az 1. pontban meghatározott engedély, illetve igazolvány nélkül szállít, vagy azok jogosult megszerzését igazolni nem tudja, kihágást követ el s a rendőri büntető hatóságok által 15 napig terjedhető elzárással és 2U0 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő s nemcsak az eljárási költségben, hanem a vad etetési és kezelési költségeiben is elmarasztalandó. 4. A a lciogiáit vad és tojás, amennyiben a károsult vadászat tulajdonosnak személyazonossága a lefoglalás alkalmával kétségbevonhatlanul kideríthető, a hozzá távirati utón intézen dő felszólításra 24 óra leforgása alatt beérkező válasza alapján rendelkezésére bocsátandó. Amennyiben a károsult személye, vagy jogosulatlanul megszerzett hasznos vad, és hasznos szárnyasvad tojásának származási helye meg nem állapítható, a lefoglalt vad és tojások a lehető legrövidebb idő alatt még a kihágási Ítélet hozatala előtt az eljárásra illetékes I. fokú rendőrhatóság által elkobzandók és nyilvános árverésen eladandók. Az árverésben csak vadászterület tulajdonosa, vagy bérlője, illetve ezeknek meghatalmazottjai vehetnek részt. A kihágást elkövető az árverésen részt nem vehet. Ha jogosult árverező nem jelentkezik, a vad annak a községnek határában, amelyben az lefoglaltatott, kibocsátandó, a tojások pedig haladéktalanul a földmivelósügyi m. kir. ministerium rendelkezésére bocsátandok, illetőleg a lefoglalt tojások ügyében a földmiv. minister rendelkezése távirati utón kérendő Az árverésen befolyt összeg az 1901. évi XX. t.-c. 23. §-ában megjelölt célokra fordítandó. Ha az árverés, illetve az eleven vad etetési és kezelési költségei a kihágást elkövetőitől nem hajthatok be, azok az árverésen befolyt összegből levonandók. 5 E rendelet az 1903. évi decem >er hó 18-án 105921—903. sz. a. kelt a m. kir. belügy, igazságügy- és kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg kiadott földmivelósügyi min. rendelet hatályon kívül helyezese mellett 1910. évi április hó 1-ón lép életbe- — Budapest, 1910 március 14-ón. Gróf Serényi, s. k. Központi jegyzői tisztség. Valamennyi I. fokú iparhatóságnak. 4976 — 1910. ikt. sz. — Az alábbi ministeri rendeletet — megfelelő eljárás céljából — közlöm. — Gyulán, 1910. évi március hó 22 Ambrus Sándor, alispán. 2306—IV. 1910. szám. M. kir. Kereskedelemügyi Minister. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. — Több oldalról panasz tárgyává tétetett előttem, hogy az iparhatóságok felfogása és gyakorlata nem egyöntetű abban a tekintetben, vájjon a más községbeli kelmefestő és vegytisztitó iparosok, illetve megbízottjaik kötelesek e külön iparigazolváuyt váltani oly esetekben, midőn az idegen kelmefestő iparos a kelmefestésre, illetőleg a vcgytiszlitásra vonatkozó megrendelésnek részére való felvételével valamely más (helybei) kereskedőt biz meg, illetve jelöl ki. A gyakorlat egyöntetűsége és az 1884. évi XVII. t.-c., illetve az ezt részben módosító 1900. évi XXV. t.-c. helyes értelmezése érdekében szükségesnek látom az iparhatóságokat figyelmeztetni, hogy a fent jelzett esetekben ama kereskedőnek, ki a megrendeléseket a más községbeli kelmefestő vagy vegytisztitó részére átveszi, e cimen külön iparigazolványra szüksége nincsen. Az illető más közsógbeli kelmefestő illetve vegytisztitó még kevésbé kötelezhető arra, hogy azon községre nézve, ahol megrendelések átvétele céljából a fent körülirt képviselettel bir, újabb iparigazolványt szerezzen. A helybeli iparüzőnek (kereskedőnek) ezen eljárása ugyanis, midőn egyéb iparának folytatása mellett valamely más közsógbeli kelmefestő vagy vegytisztitó részére megrendeléseket yesz — ha rendszeresen is — át, iparűzésnek nem tekinthető, mert más vállalat kereskedelmi ügyleteinek létrejöttében és lebonyolításában képviselői minőségben való közreműködés, ha az az illető kereskedő saját kereskedelmi vagy ipari vállalatának folytatása mellett csak mellékesen történik, az ipartörvóny szempontjából oly önálló ipari tevékenységnek nem tekinthető, amely külön iparigazolvány váltására való kötelezettséget vonna maga után. Végül megjegyzem, hogy a fent körülirt eset, melynél az ipari szolgáltatás teljesítésére vonatkozó megrendelések gyűjtése végett a feleket, illetőleg a megbízókat sem a más községbeli kelmefestő, illetve vegytisztitó, som a helybeli kereskedő mint az előbbeniek üzleti képviselője nem keresik fel, hanem a felek, illetve megbízok az ipari megmunkálást igénylő tárgyaikat az illető helybeli
