Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1910. január-december (13. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-24 / 13. szám
XIII. évfolyam Gyula, 1910. március 24 13. szám BÉRÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési dij egy évre 15 korona. Hirdetési dij minden szó nlíin 4 fillér. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. 1. Szabályrendeletek. Közérdekű határozatok. Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljáróságok. Szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről szóló várni, szabályrendelet módosítása. 29. bgy. 2520. ikt. sz. — A törvényhatóság alábbi határozatát közhírré tétel végett közlöm. — Gyulán, 1910. évi március hó 11-ón. Ambrus Sándor, alispán. KIIRT CIKK. Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1910. évi február hó 24-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvéből. 29. bgy. 2520. ikt. sz. 1910. Tepliczky János és társai szarvasi lakosok kérvénye magyar fajta bikák közös gulyákban tart hatása iránt. Tepliczky János és társai szarvasi lakosok kérelme folytán a járási mező- gazdasági bizottság véleménye alapján a vármegyei törvényhatósági bizottság a kérvényben, az előljárósági jelentésben s a mezőgazdasági bizottsági javaslatban foglalt indokokat mérlegelve, Szarvas közsógóte nézve kimondja, hogy a pusztakákai, tóni- szállási legelőkön (pusztákon) a közös gulyában a magyar fajta bikák tartását teszi kötelezővé és a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről szóló 313. bgy. 1908. sz. érvényben levő vármegyei szabályrendelet 2. §-át a következőleg módosítja : 2. §. Szeghalom, ifüzesgyarmat, Körösladány és Szarvas községnek és pedig csupán pusztakákai, tóniszállási, szőrbalmi és szénási legelőinek közös gulyáiban csak magyarfaju tenyészbikák használhatók; stb. A törvényhatósági bizottság véleménye szerint ugyanis a szabályrendelet ily irányú megváltoztatása a vármegye szarvasmarha tenyésztésére semminemű hátránnyal nem jár, a kérvényezők gazdasági érdekének pedig sokkal inkább megfelel, Figyelemmel kellett tehát lennie a törvényhatósági bizottságnak a kérvényben foglalt nyomós indokokra, amelyek a kérdéses legelőkön az eddigi gyakorlati tapasztalat szerint is a magyar fajú szarvasmarha tenyésztést teszik indokolttá s célszerűbbé, már pedig a törvényhatósági bizottság abban a meggyőződésben van, hogy a tenyésztésre vonatkozó szabályrendelet intézkedéseinek a helyi, különösen a gazdasági, az egyes községek legelőitek talajviszonyaihoz kell alkalmazkodnia s nem szabad mereven egy oldalú tenyésztési elvet szolgálva, a helyi körülményeknek s kivánalmaknak meg nem felelő tenyésztési módot megállapítania. Békés vármegyében egyes vidékeken, pl. Békéscsabán, ahol kevés legelő van, sokkal jobban beválik a piros tarka hegyi fajtájú szarvasmarha tenyésztése, a kérdéses legelőkön azonban, amint a gazdasági szakvélemények igazolják, sokkal előnyösebb a gazdákra nézve a magyar fajtájú szarvasmarhák tenyésztése. A szabályrendelet módosítása tehát azt célozza, hogy a tenyésztők jogos érdekeit szemelőtt tartva, a gazdaközönséget minél intenzivebb állattenyésztésre ösztönözze, illetve intézkedései ne álljanak útjában a minél intenzivebb állattenyésztésnek s ezzel kapcsolatos gazdálkodásnak, hanem azt minden község határában a lehetőséghez képest kivihetővé tegyék. A szabályrendelet egyéb részeiben változatlanul fenntartatik.
