Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1910. január-december (13. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-27 / 4. szám

14 vánul meg és amely elviselhetetlen súlylyal nehezedik a csekély fizetésű közszolgálati alkalmazottakra, a kérelemnek oly értelemben ad helyet, hogy azon utkaparók részére, — számszerűit 47 egyénnek, — akik a vármegyétől lakást nem kapnak és igy a többiekkel szemben, javadalom tekintetében hátrányosabb helyzetben vannak, a folyó évre személyenként 50 korona drágasági pótlékot szavaz meg, amely ösz- szeg ennek a határozatnak jogerőre történt emelkedéso után lesz nevezettek részére kifizetendő.

A megszavazott drágasági pótlék 2350 koronát tesz ki, amely Összeg fedezetére a közúti költségvetés 111 — 1. rovatánál elért megtakarítást jelöli meg a törvényhatóság.

Az utkaparók, akik a fentiek szerint a drágasági pótlókra igénnyel bírnak, a következők : Laczkó Péter, E. Szabó Károly, Megyeri Sándor, F. Szilágyi Ferenc, Fodor György, Kis Péter, Lengyel György, Kun Mihály, Plavecz György, Molnár János, Kocsor János, Durkó Gábor, Szlomcsik Pál, Kruzsicz Adám, Jancsó Pál, Róza Pál, Gálos István, Kéri Albert, Faragó László, Hrancsák József, Kiss Sándor, Kis István, Marhás Sándor, Tóth László, Garsó István, Nagy Sándor, Seprenyi Bálint, Budai Péter, Budai János, V. Varga József, Morócz István, Szuszekár János, Tóth Károly, Gojdár Flórián, Majó György, Bikádi János, Kunos Sándor, Lénárd István, Csinos József, Szabó János, Fehér József, Tóth Mihály, Kasik Mihály, Tisljár György, Rágyánszki György, Bienyik Mihály, Boldizsár Gábor.

Ezen határozat szabályszerűen közhírré teendő és a netán beadandó feleb- bezésekkel együtt, megerősítés végett a kereskedelmi minister úrhoz felterjesztendő.

Az esetleges felebbezés a közhírré tételtől számított 15 nap alatt, közvetlenül a vármegye alispánjánál nyújtandó be és a kereskedelmi ministerhez intézendő.

Erről a vármegye alispánja további eljárás végett és a kir. államépitészcti hivatal a folyó évi 1836. számú előterjesztésére s általa az érdekelt utkaparók órte- sittotnek. — Kmf. Kiadta: dr. D a i m e 1, várra, főjegyző.

II.

További intézkedést igénylő rendeletek.

Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere.

Árvíz elleni védekezés.

(Külön lenyomatként is.)

921—910. ikt. sz. — Az időjárás változataihoz képest felléphető árvizekre való tekintettől felhívom Címet, hogy a szükségessé válható árvédekezés sikerének biztosítására meg- kivántató hatósági előintézkedéseket idejekorán megtenni el ne mulassza.

Különösen felhívom, hogy:

1. A hatósága területén lévő magánöblözeti és közs. vódmüvok érdekében teendő óvintézkedéseket ellenőrizze s az o részben tapasztalható hiányok, vagy mulasztásokkal szemben, azonnal és kellő erélylyel lépjen fel. A községi körgátak egész vonalukon gondosan megvizsgálandók s a hiányok pótlandók.

2. Megfelelően és erélyesen intézkedjék, hogy az árvédekezósi munkálatoknál esetleg igénylendő munkaerőnek és közerőnek a kellő időre való kiállítása akadálytalanul eszközölhető legyen.

3 Intézkedjék az iránt, hogy az ártéri községek ama elöljárókat, kik a fenyegető vízállás fellépésével az 1885. évi XXIII- t.-c. 149. §-ában körül irt rendelkezési hatalmat gyakorolni hivatottak lesznek, késedelem nélkül jelöljék ki.

Az illető társulatokkal, vagy érdekeltséggel való érintkezés alapján haladéktalanul állapítsa meg rendeletileg részletesen azt, hogy az illetékes közigazgatási tisztviselők a felmerülhető szükség esetén, a hatósága területén levő melyik löltésvonalon, illetve annak melyik szakaszán fognak az idé~ott törvény 150. §-a értelmében működni.

Ez alkalommal is felhívom Címed figyelmét arra, hogy miután a folytonos távirdai szolgálat tartása ármentesitő társulatok közvetlen megkeresése alapján is elrendeltetik, e részben tehát ha'ósági közvetítésre szüksége nincs, s mert másfelől a rendkívüli távirdai szolgálat költségei az által viselendők, akinek megkeresésére, illetve érdekében is elrendeltetett, a törvényhatóságok közegeinek nem lehet feladata az árm. társulatok védekezési munkálatai érdekéből szükséges rendkívüli távirdai szolgálat elrendelését saját kezdeményezéséből kérni, s ha azt más szempontból mégis megtennék, a felmerülő költségek megtérítéséről a törvényhatóságnak kellene gondoskodni.