Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1910. január-december (13. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-20 / 3. szám
— 9 B) Rendkívüli kiadások. a) Átmeneti kiadások. Az újonnan rendszeresített s betöltött vármegyei árvaszéki ülnök, vármegyei tiszti alügyészi állás dekórumának megfelelően ezek hivatalos helyiségei, úgyszintén a gyomaifőszolgabirói hivatal is újonnan lévén bebutorozandó, erre a célra, minthogy a vármegyei tartalékalap teljesen felhasználtatott már, illetve le van kötve, a törvényhatóság átmeneti kiadásként 2000 koronát irányoz elő, egy olyan összeget, amely a megjelölt szükségletok kielégítésére a legnagyobb takarékosság mellett lesz csak elegendő. S tekintve, hogy a kiadás olyan szükséglet kielégítésére irányoztatik elő, amely szükséglet kielégítése semmi körülmények között sem mellőzhető, sem el nem odázható, ugyanezért ezen tételnek az állami pótjavadalmazás terhére való felvételét s jóváhagyását külön is kiemelve kéri a törvényhatóság. A) Reudes bevételek. 1. A Rendes bevételek I. rovatánál az állami pótjavadalmazás 18854 koronával nagyobb összegben irányoztatok elő, amely többletnek a hiánytalanul való meghagyását kéri a törvényhatósági bizottság a többletet okozó tételekre nézve kifejtett indokokból. 2. A Rendes bevételek VI. rovatánál a közigazgatási célokra kivetett 1 százalékos pótadóból a háztartási hiányok fedezésére fordítandó összeget a múlt évi hozzájárulási összegnek 6600 koronával való apasztásával 14701 koronában irányozza elő. A hozzájárulási összegnek 6600 koronával való apasztását a tiszti nyugdíjalap hiányainak fedezésével indokolja. Az utóbbi években több halálozás folytán beállott özvegyi nyugdíjazások s a folyó évben bekövetkezett s bekövetkezendő ujabbi nyugdíjazások eredménye az, hogy a tiszti nyugdíjalap már a folyó' évben mintegy 2000 korona hiánynyal fog záródni, a jövő évben pedig a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által kimutatott 6591 korona 60 fillér, azaz kikerekitve 6600 koroua előrelátható hiány fog előállaui. A folyó évben felmerült hiányt a vármegye még képes lesz fedezni a köz- igazgatási célokra kivetett l-3 százalék pótadójának maradványából, azonban a jövő évi tetemesebb összegű hiányt csak a háztartási pénztár hiányainak fedezéséhez való egyébként is magas évi hozzájárulás megfelelő összegű apasztásával lesz képes a jövő évre kivetett 1 százalékos pótadóból fedezni. Ugyanis a külön összeállít ott pótadó költségvetés szerint az évi hozzájárulási összegen felül megmaradó része az 1 százalékos pótadónak már korábban hozott s felsőbb hatóságilag is jóváhagyott határozatokkal az utolsó fillérig le van kötve, mert a báró Wodiáuer és Miko féle alapot érintő pert a törvényhatóság elvesztvén, ebből kifolyólag 5409 korona 78 fillér tőkét s ennek kamatait az 1 százalékos pótadó évenkénti s eddig le nem kötött maradványból kell fedeznie. A vármegyei tiszti nyugdíjalap hiányai tehát az évi hozzájárulási Összeg változatlanul való meghagyása mellett csak akkép volnának fedezhetők, ha a törvényhatósági bizottság ennek megfelelő újabb pótadót vetne ki. Tekintve azonban, hogy az utóbbi gazdasági évek mind mostohábbak voltak, úgy, hogy a vármegye gazdaközönségét közvetlenül s a vármegye összlakosságát közvetve igen érzékenyen érintő, csaknem válságos megélhetési viszonyok állottak elő, amely viszonyok mellett' az újabb pótadónak kivetése már az adózó közönség adózási képességének határát meghaladná, tekintve továbbá, hogy Békésvármegye területéhez s lakosságának számarányához képest, a többi vármegyékhez viszonyítva a pótadó kivetésének alapjául szolgáló igen magas összegű államadót fizet, a további pótadó kivetése csaknem elviselhetetlen terhet róna a vármegye lakosaira, különösen annak földmivelő osztályára, amely pedig a lakosság legnagyobb részét képezi. A törvényhatósági bizottság mindezek alapján azzal a kérelemmel fordul a uagyméltóságu m. kir. belügyminister úrhoz, hogy a vármegye eddigi hozzájárulási összegét a fent kitett összegre redukálni s annak apasztását