Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-04-01 / 13. szám
78 Amennyiben ily alaptalan izgalmat egyes pénzintézetek oly czólra használnának fel, hogy más intézetek betéteit saját számukra nyerjék meg, ennek megakadályozására a rendelkezésére álló eszközökkel haladéktalanul intézkedjenek. Amennyiben pedig a fent említett mozgalmak egyes agitátorok működésére vezethetők vissza, az ily izgatok ellen a rendelkezésére álló törvényes eszközök felhasználásával a legerélyesebb intézkedések foganatositandók. — Gyulán, 1909. évi márczius hó 24-én. — Ambrus Sándor, alispán. Járási főszolgabírók. Gyula város polgármestere. Községi elöljárók. A czukor- és takarmányrépát pusztító bogarak irtása. (Külön mellékletként is.) 4917—1909. sz. A földmivelósügyi m- kir. miniszter ur alábbi rendeletét másolatban annak megfelelően leendő közhirrétótel végett azzal közlöm, hogy a jelzett útmutatót czi- meteknek megfelelő számú példányban a takarmányrépát termesztő gazdák közt leendő szétosztás végett egyidejűleg kiadtam. — Gyulán, 1909. évi márczius hó 22-ón. Ambrus Sándor, alispán. 32900/VII—3. számú F. M. körrendelet. Valami törvényhatóságnak (Fiume kivételével.) Szaközegeim jelentései, valamint az érdekelt gazdakörök és ezukorgyárosok felterjesztései szerint az úgynevezett répabogár válfajai az utóbbi években mindjobban elszaporodván, a cukorrépában oly nagy pusztítást okoztak, hogy ennek folytán az ország némely vidékén a különben jövedelmező termeléssel felhagytak. Ezen nagymérvben szaporodó bogár pusztításai és károsításainak lehető megakadályozása végett a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t.-cz. 58. §-ában adott felhatalmazásnál fogva az úgynevezett répabarkót (lisztes rópabogár, Cleonus puncti ventris Germ.) valamint a hamvas vinczellérbogarat ( Otiorrhynchus ligustici L.) azon káros állatok és rovarok közzé sorozom, melyeknek irtása az idézett t.-cz. szerint kötelező. Miért is elrendelem, hogy minden birtokos répaföldjén az említett bogarakat márcziustól junius hó közepéig irtani tartozik. Az irtásra vonatkozó részletes útmutatást a vármegyéknek legközelebb rendelkezésére bocsájtom. Jelen rendeletem a törvényhatóság hivatalos lapjában közlendő, azon járásokban (városokban) pedig, melyeknek területén (határában) legalább 50 holdra terjedő ezukorrópa termesztés van, legkitei-jedtebb módon közhírré teendő. — Budapest, 1908. évi április hó 28-án. A miniszter helyett: M e z ő s s y, s. k. államtitkár. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek. Járási foszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljárók. A szarvasi vámszedési jog átruházása s meghosszabbítása. 4926—1909. ikt. szám. — Közhirrétótel végett közlöm, hogy a kereskedelemügyi minister ur folyó évi 12019—1. R. számú rendeletével 489. bgy. 14830—1906. ikt. számú, II. fokú törvényhatósági bizottsági közgyűlési határozatnak azt a rendelkezését, amelynél fogva a vármegye közönsége által az 1894 évi február hó 13-án 6247. szám alatt kelt kereskedelemügyi ministeri rendelettel kiadott „Engedélyokirat11, illetve az 1903. évi október hó 30-án 62681. szám alatt kelt kereskedelemügyi ministeri rendelettel kiadott „Függelék11, jelenleg pedig az 1903. évi november hó 19-ón 72556. szám alatt kelt kereskedelemügyi ministeri rendeletben foglalt ideiglenes engedély alapján gyakorolt vámszedési jognak megfelelő vámtárgy a többször nevezett község kezelésébe adatik át, jóváhagyólag tudomásul vette. A belügyminister úrral egyetértőleg, továbbá Szarvas község közönsége részér e az ottani vasúti állomáson fel- és leadott, a vámtárgy igénybevételével a vasúti állomásra, illetve állomásától továbbított, nemkülönben a vámtárgy igénybe vételével, a szarvasi takarékpénztár áru- és termónyraktáraiba tengelyen beszállított és onnan tengelyen kiszállított árükra vonatkozólag, 10 egymásután következő évre, kövezetvámszedósi jogot engedélyezett. Ide vonatkozólag, egyúttal az alábbiakat jegyezte meg :
