Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-04-01 / 13. szám
76 bíró, illetve polgármester által kijelölt időben, úgy azonban, hogy a rendes vizsgálatok február hó végéig befejeztessenek. A vizsgálat azonban a község, társulat vagy magánosok kérelmére és költségére a rendes vizsgálati helyen és időn kívül is megejthető. A községi elöljáróság köteles intézkedni az iránt, hogy a községben levő ''s vizsgálat alá eső apaállatok a kitűzött határidőben a bizottság ólé vezettessenek. Az illetékes kér. állattenyésztési felügyelő az apaállatvizsgálatok határidejéről a bizottság elnöke által mindenkor értesítendő. 5. §. A járási mezőgazdasági bizottságnak az apaállatok megvizsgálásával megbízott küldöttsége az elnökön kívül az illetékes községi vagy körállatorvosból és egy a bizottság által kijelölt, az állattenyésztésben jártas gazdából áll, kinek akadályoztatása esetén az elnök más alkalmas tagot hiv meg. A küldöttség elnöke a járási főszolgabíró, illetve a polgármester vagy hivatali helyettesük. 6. §. A felmerült költségek fedezésére minden megvizsgált vagy vizsgálat alá tartozó bika után három korona, kan vagy kos után egy-egy korona vizsgálati dij szedetik a községektől, illetve az egyes tulajdonosoktól. Ezen dijakat a járási főszolgabíró szedi be s a vármegyei házi pénztárba szállítja be. A vizsgálatban résztvevő tisztviselők rendes illetményeiket, a közszolgálatban nem álló egyének pedig négy korona napidijat és egy kocsira két egyént számítva: 40 fillér kilométerpónzt számíthatnak fel. A napidijak a küldöttség tagjait a székhelyükön tartott vizsgálat alkalmával is megilletik. A számlákat a vármegyei házipénztár- fizeti ki. Amennyiben a költségek a vizsgálati dijak által fedezve nem volnának, a még szükséges összeg a vármegye valamely erre a czélra fordítható (állattenyésztési, ebadó stb.) alapból fizettetik ki. 7. §. A vizsgálat a tenyésztésre alkalmazandó apaállat testalkatára, öröklő vagy olyan hibáira, melyek tenyésztésre alkalmatlanná teszik — korára, egészségére és fajtájára terjed ki. Oröklő hibákkal biró s a fajta jellegnek meg nem felelő állatok a tenyésztésből feltétlenül kizárandók. A vizsgálatnál vezérfonalként a földmivelósügyi m. kir. minister ur 1894. évi 48000. számú rendeletének A) melléklete szolgál. 8. §. Azon apaállatok, melyek tenyésztésre alkalmasaknak találtattak, feljegyzendők és részükre a bizottság egy évre terjedő érvényességgel bólyegmentes tenyószigazol- ványt állít ki a következő minta szerint: IGAZOLVÁNY. ................................ ................................község_____-bir tokos nevű- _____ számú -fajtájú _______ _____________át a tenyészállatvizsgáló-bizottság az 1____-ik évi tenyésztési évadra tenyésztésre alkalmasnak találta. A (bika, kan, kos) bélyege, különös ismertető jelei: vizsgálóbizottság elnök,'. tagok. A kiosztott igazolványok a járási főszolgabíró által lajstromozandók s az illető községekben kihirdetendők. 9. §. A vizsgáló bizottság azt is megvizsgálni tartozik, hogy a községekben van-e a jelen szabályrendelet 3. §-ának megfelelő számú apaállat ? Ha nincs, az idézett 3. §. értelmében jár el. 10. §. A bizottság az apaállat kiheróltetósót elrendeli, illetve azt a tulajdonos költségére foganatosíttatni tartozik, ha:
