Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)

1909-12-02 / 45. szám

A segédhivatalokba be nem osztott Írnokok és napidijasok az irodában leíróként működnek, közvetlenül a kiadónak vaunak alárendelve s annak utasításai értelmében működnek.

21. §. A vármegyei kőnyomdász az árvaszék részére a szükséges sokszorosítási teendőket teljesiti.

A kiadó által neki sokszorosítás végett kiadott határozatokat sürgősen sokszorosítja s azokat a kiadóhoz vissza juttatja.

22. §. A szolgák. Az árvaszékhez szolgálattételre beosztott hajdúk (udvaros) az árvaszéki elnök közvetlen felügyelete alatt állanak. Tartoznak azonban az összes tisztviselő, segéd- és kezelőszemélyzet megbízásait teljesíteni, utasításaiknak eleget tenni.

C) Általános határozatok az árvaszék eljárására vonatkozólag :

23. §. Az árvaszék az illetékessége alá tartozó ügyekben saját felelőssége alatt önállóan működik s reá nézve illetékes felsőbb és más hatóságokkal és bizottságokkal közvetlenül érintkezik.

Külön pecséttel bir s e körirattal: »Békésvármegye árvaszóke*.

24. §. A vármegyei árvaszék, évenként, a májusi tavaszi rendes közgyűléshez, a gyámoltak és gondnokoltak létszámáról, állapotáról, az elmúlt év ügyforgalmáról, a tiszti, segéd- és kezelőszemélyzet tevékenységéről, a vármegyei szervezési szabályrendelet értelmében jelentést tesz.

25. §. Az árvaszék az elnök közvetlen felügyelete és ellenőrzése alatt áll.

A segéd- és kezelőhivatalnokok azonban az előadókkal (ülnökök, jegyzők) szemben is alárendeltségi viszonyban állanak, kiknek utasításait, rendelkezéseit teljesíteni kötelesek.

26. §. Az elnök akadályoztatása esetén, ha a helyettes elnök előadói teendőket teljesít, avagy bármi más okból szintén akadályoztatva van, az elnöki teendőket a szolgálatban levő s rangban idősebb ülnök látja el.

27. §. Az árvaszók, gyám és gondnoksági ügyekben az 1877. évi XX. t.-c. illetőleg az 1885. évi VI. t.-c. hagyatéki ügyekben az 1894. évi XVI. t.-c. illetőleg az ezen törvénycikkekre vonatkozólag kiadott rendeletek utasításainak értelmében jár el.

Ügyvitelét a 128000- 902 B. M. sz. körrendelet szabályozza.

28. §. Jogügyleteket (adásvételi, haszonbéri, ajándékozási, vagyonelkülönitési szerződéseket) amennyiben a hagyaték-tárgyalási jegyzőkönyvben birtokmegosztás foglaltatik, avagy az bármi más okból szükségesnek mutatkozik, a hagyatéki iratokat is, elöljárói véleményezés végett az illetékes községi elöljáróságnak kiadja.

29. §. Fontosabb esetekben, amennyiben az szükségesnek mutatkozik, az árvaszék szakértői becsüt rendel el, mely esetben az árvaszók, a maga részéről egy hatósági szakértőt nevez ki, akihez a különböző érdekű felek szintén egy-egy szakértő meghallgatását kívánhatják.

30. §. A bér és haszonbéri szerződések elbírálásakor utasitandók a bérlők és haszonbérlők, hogy önálló gyámpénztárral biró községekben, a szerződés szerint esedékes fizetési részleteket, a közgyám közbejöttével a község gyámpónztárába fizessék be.

A községi gyámpénztár ezen összegeket, újabb gyámhatósági határozat nélkül a gyámpénztárba bevételezi.

31. §. Bér és haszonbér fizetésére halasztás nem adható.

32. §. Örökbe fogadási ügyekben az árvaszék a 3546 — 1884. I. M. sz. rendelet utasításának értelmében, a 35928 — 1901. B. M. sz. rendelet figyelemmel tartása mellett jár el.

33. §. Gondnokság alá helyezés, kiskorúság meghosszabbítása, atyai hatalom megszüntetése, úgy a gondnokság és kiskorúság meghosszabbitásáuak megszüntetése tárgyában követendő eljárást az 1877. évi XX. t.-c., az 1885. évi VI. t.-c , az 1881. évi 3263. sz. I. M. rendelet megfelelő rendelkezései szabályozzák.

34. §. Elhagyottsági (gyermekvédelmi) ügyekben az I. (V—c.) 1903. B. M. sz.. szabályzat rendelkezései az irányadók.

35. §, A bírságpénzek kezelésének módozatai az 1877. évi XX. t.-c. 192. §-nak, illetőleg a 123000 - 1902. B. M. sz. szabályzat 36. §-nak rendelkezéséhez képest, a következőkben állapíttatnak meg :

a) az árvaszék, a bírságolásra vonatkozó határozatot az érdekelteknek szabály-