Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-11-18 / 43. szám
288 bán állottak, jogosultak arra, hogy ezen szolgálati idejüknek, legfeljebb azonban 5 évnek nyugdíj vagy végkielégítésnél leendő beszámítását kérelmezzék. Az ez iránti kérelmek a szabályrendelet életbeléptétől számított egy év alatt terjeszthetők elő. Akiknek közigazgatási gyakornoki szolgálata ily módon visszamenőleg beszámittatik, kötelesek ezen szolgálati idő után is a következő hozzájárulásokat az alap javára befizetni és pedig: 1., a jelenleg szolgálatban levő közigazgatási gyakornokok a visszamenőleg beszámított szolgálati időre járó fizetésük 4 százalékát ; 2. A közigazgatási gyakornoki szolgálattal biró tisztviselők ugyancsak a visszamenőleg beszámított fizetés 4%-át, a melynek alapján a gyakornoki szolgálatot követő lég a nyugdíjintézetbe felvétettek. Ezen hozzájárulások legfelebb 24 havi egyenlő részletekben kamat nélkül fizetendők, illletve vonandók le. 33. §. A rendszeresített dijnokokra nézve a szabályrendelet intézkedései a szabályrendelet felsőbb hatósági jóvá hagyásától kezdődő joghatállyal lépnek életbe. 34. §. A járási hivatalszolgákra nézve ezen szabályendelet intézkedései 1904. január 1-én lépnek életbe. Ezen szolgaszemélyzeti tagok az előző §-okban meghatározott módozatok melled szintéu kérhetik előző szolgálataiknak, legfeljebb azonban 5 évnek nyugdíjjogosultságukba való beszámítását, tartoznak azonban a visszamenőleg beszámított évekre fizetésük 4%-át a nyugdíjalapba befizetni. 35. §. Mindazon vármegyei központi szolgákat illetőleg akik a vármegyei tiszti nyugdíjintézetnek a 925 — 1900. bgy. szám alatt módosított szabályrendelet hatályba lépte az 1901. évi márczius hó 10-ike előtt már tagjai voltak, a nyugdíjintézetről szóló előbb érvényben állott szabályrendeletben nyert jogosítványokhoz képest az özvegyek állandó ellátása az elhalt férj 50%-ában, az árvák nevelési járuléka évi 160 koronában álla pitandó meg. 36. §. A vármegye bárminemű átalakulása, illetve valamely állásnak beszüntetése esetében hivatalát vesztett tisztviselő, vagy kezelő, dijnok, illetőleg szolgaszemélyzeti tag zolgálati évei arányához képest a 6. és 7. §§-ok értelmében, vagy kielégítést nyer, vagy nyugdijaztatik. 37. §. A mennyiben a nyugdíjalapnak a 27. §-ban megjelölt jövedelmei az ezen szabályrendelet szerint jogos igények kielégítésére nem volnának elégségesek, a törvény- hatóság a fedezetről saját hatáskörében tartozik gondoskodni, oly képen, hogy az év i hiányt pótadó kivetés utján fedezi. 38. §. A tiszti nyugdíjalap Békésvármegye törvényhatósági bizottságának rendelkezése alatt áll, a mely ezen jogát, amennyiben bármiféle, a nyugdíjalap állagát érintő kérdésekben ezek között ellátási igények megállapításáról vagy megszüntetéséről jelzálogos kölcsönök megszavazásáról kell határoznia, a nyugdíj-választmány véleményének meghallgatásával a törvényhatósági bizottság közgyűlése által gyakorolja. Felhatalmaztatik azonban a vármegye alispánja, hogy az özvegyi ellátást és a gyermekek neveltetési járulékát a számvevőség, tiszti főügyész és a nyugdíj-választmány véleménye alapján a törvényhatóság véghatározata előtt ideiglenesen folyósíthassa. A nyugdíj választmány az alispán elnöklete alatt rajta kiviil 8 tagból áll, mely felerészben a nyugdíjintézet kötelékébe tartozó tisztviselőkből, felerészben a bizottsági tagokból a közgyűlés által 3 évről 3 évre választásik. Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül 4 tagnak, ezek között legalább két nem tisztviselői tagnak jelenléte szükséges. A törvényhatósági bizottság közgyűlésének az 1896. évi XXVI. t.-cz. 45. §-ábau felsorolt ügyekben hozott véghatározata ellen a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak minden más ezen szabályrendelet alapján hozott véghatározatai ellen pedig a boliigymi- nisterhez felebbezésnek van helye. Az ellátási igények megállapítására vonatkozó határozatok hozatalánál a póuzügy- igazgatóság mellé rendelt számvevőség és a vármegyei tiszti főügyész véleménye előzetesen meghallgatandó és az idevonatkozó határozatok a tiszti főügyészszel közlendők, akit a nyudijintézet érdekében a felebbvitel joga illet meg.
