Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-28 / 40. szám

- 264 ellátási igények megállapításáról, vagy megszüntetéséről, a pénzkészlet elhelyezéséről, vagy jelzálogos kölesön megszavazásáról kell határoznia, —a nyugdíj- intézeti választmány meghallgatásával, közgyűlésen gyakorolja. — A vármegyei törvényhatósági bizottságnak a nyugdíjalapot érintő és általában nyugdíjazási kérdésekben hozott határozatai ellen, az 1896. XXVI. tv-cikk 27. §-ában felsorolt esetekben a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak, minden tnás esetben pedig a beíügyministerhoz van felebbezésnek helye----30

. §. Minden, akár végkielógitési, akár nyugdíjazási, vagy segélyezési igény, — ide értetvén az özvegyi segélyezések s gyermeknevelési járulékok is, — jelen szabályrendelet intézkedéseire való figyelemmel, a nyugdijintózcli választmány meghallgatásával, a vármegyei törvényhatósági bizottság által állapíttatik meg.

Az ellátási igények megállapításánál a vármegyei, tiszti főügyész és a pénzügy igazgatóság mellé rendelt kir. számvevőség moghallgatandók, s az ide vonatkozó törvényhatósági bizottsági határozatok a t. főügyésszel közlendők, aki a liyugdij- inlózel érdekében jogorvoslattal élhet

Minden, az alapot érdeklő utalványozást az 1902. évi III. t.-e. 7 §-ában gyökeredző, kizárólagos jogánál fogva, a vármegye alispánja teijesiti.

Felbatalmaztatik a vármegye alispánja, hogy az özvegyi segélyezés gyermeknevelési járulók megállapításával a fentebbiek szerint jogosult ellátási összeget a törvényhatóság együtt nem létében az ellátásnak a törvényhatóság állal történő végleges megállapításáig is a nyugdíjalapból utalványozhassa.

31 §. A nyugdijintózeti választmány áll az alispán, mint elnökön kívül : a vármegyei főjegyzőből, úgyis mint holyottos elnökből, továbbá a- vármegyei t. főügyész s ezeken kívül 3 évről 3 évre választott 4 törvényhatósági bizottsági tagból, valamint a törvényhatósági bizottság által, a bókósvármogyei községi jegyzők egyesületének meghallgatásával, szintén 3 évről 3. évre választandó s a vármegye térülőién működő 6 községi jegyzőből.

32 §. A választmány, illetőleg annak elnöke, kötoles a jegyzői nyugdíjalapnak pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által elkészített évi számadást megvizsgálni s úgy a számadásra, mint minden, az alapot közvetlenül vagy közvetve érdeklő körülményre, a számadás beterjesztésével, a. vármegyei tavaszi rendes közgyűléséhez jelentést tenni, r

33. §. A nyugdíj- és segélyalap a vármegyei pénzek kezelésére nézve fennálló szabályok szerint, a vármegye székhelyén levő kir. adóhivatal (állampénztár) által kezeltetik, az évi számadások a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által minden évben, legkésőbben március 1-ső napjáig olkószitehdők s a választmányhoz a törvényhatósági közgyűlés elé terjesztés végett bemutatandók.

VII. Vegyes intézkedések.

. . . ’, .( : ‘ i :

34. §. Abban az esetben, ha valamely községi jegyző s segódjegyző 10, illetve 5 évi szolgálati idejének betöltése előtt, bármely közveszóly esetében hivatali működéséből kifolyólag munkaképtelenné válik, vagy mpghal, olykónt vétetik, mintha 10, illetve 5 évet szolgált volna s ehhez képest reá, esetleg özvegyére nézve ezen szabályrendelet 6., illetve 16. §§-ai nyernek alkalmazást.

35. §. Jogában áll a nyugdijválasztmány javaslatára a vármegyei törvényhatósági bizottságnak a tudományos, vagy művészi pályán haladó jegyzői, segód- jegyzőj, szülőtlen árvák rendkívüli segélyezését, ha képességük, szorgalmuk és feltétlen jó magaviseletük kitűnő jeleit tapasztalják, — eszközölni s őket kivételképen meghatározandó segélyezésben 18, illetve 20 éven túl is, de legfeljebb 24 éves korukig részesíteni. .

36. §. Testi, vagy szellemi fogyatkozás miatt, teljeseu keresetkóptelen jegyzői és segédjegyzői árva 18, illetve 20 éves kora után is segélyben részesítendő, az ugyanazon egy családhoz tartozó ily árvák óvi segélydija, — számukra való tekintot nélkül, — az apát megillető nyugdij 20°/o-ában állapittatik meg.

37. §. A 32. bgy. 2197—1903. ikt sz. szabályrendelet életbeléptekor (1905. óvi julius hó l ón) 30 évet meghaladó, beszámítható szolgálati idővel birt jegyzők özvegyei az elhalt férjet szolgálati évei szerint megillető nyugdij leiét kapják özvegyi segélyül.

38. §• A községi segódjegyzők ezen módosított szabályrendelete életbeléptetésétől számított időtől kezdve, válnak a nyugdíjintézet tagjaivá s a vármegyebeli községek a 22 § bán meghatározott felemelt hozzájárulási összeget 1910. évtől

kezdődöleg, tartoznak viselni.

Ez a vég határozat mint közérdekű, a vármegyei hivatalos lapban közhírré