Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-28 / 40. szám

6. §. Aki valamely rendszeresített jegyzői és segédjegyzői álláson 10 éven át, vagy ezt meghaladó ideig szolgált, szolgálati idejéhez képest élte végéig terjedő rendes nyugdíjban részesül azon esetben, ha a jegyzői szolgálatra testi vagy lelki fogyatkozás, elnyomorodás, vagy elgyengülés miatt alkalmatlanná lett.

A beállott szolgálatképtelensége esetében 10 évi szolgálat betöltése után a nyugdíjazott a teljes nyugdíjnak 40 százalékára, azontúl évenként 2—2 százalékra s 40 évi szolgálat után a teljes nyugdíjra szerez jogosultságot.

A szolgálati év a jegyzői vagy segédjegyzői állomás elfoglalásával, illetve a segédjegyzőknél a 24 életév betöltésével s katonai kötelezettség bevégzésével veszi kezdetét s a nyugdijösszeg megállapításánál csak a tényleg betöltött egész évek számíthatók be..

7. §. A teljes nyugdijösszeg megállapításánál a következő javadalmazások

jönnek figyelembe : * . -g,,

a) a legutóbb élvezett s megállapított készpénzfizetés, állami fizetéskiegé- szitést is beleértve, lakbér nélkül,

b) a fizetés kiegészítő részét képező s már élvezett korpótlékok, továbbá minden a fizetés természetével biró, valamint a ftzeté.skiegészitésül szolgáló személyes pótlékok (állami személyi pótlék, anyakönyvi tiszteletdijak stb.),

c) a haszonélvezetekre adott földek haszonélvezetének s a terménybeli járandóságnak az a pénzbeli egyonértéke, mely az 1904. évi XI. t.-c. végrehajtásakor alakított becslő-bizottságok által megáilapittatott, mindaddig, inig újabb becslés nem történik s amelyet az illető jegyző és segédjegyző a községtől készpénzben követelni jogosult.

8. §. A 40 szolgálati évet betöltött vagy életkorának 68 évét meghaladott jegyző és segédjegyző munkaképtelenségének igazolása nélkül nyugdíjba léphet, szolgálati éveinek megfelelő nyugdíjjal.

• 9. §. A nyugdíjaztatás céljából megállapítandó munkaképtelenséget a vármegyei főorvosból, a nyugdíjazandó illetékes járási és községi, illotve ahol több községi orvos van, a községi első orvosból álló bizottság állapítja meg.

10. §. A fegyelmi utón hivatalvesztésre Ítélt községi jegyző, vagy segédjegyző nyugdíjjogosultságát elveszti, a vármegye törvényhatósági bizottsága azonban feljogosittatik, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a községi jegyzői nyugdíjintézet választmányának javaslatára a m. kir. belügymiuister jóváhagyása mellett, a hivatalvesztésre ítélt jegyző • és segédjegyző családja részére azon esetben, ha a jegyző avagy segédjegyző nem a törvénybe ütköző valamely bűntett, vagy vétség miatt Ítéltetett hivatalvesztésre, a községjegyzői nyugdíjalap terhére bizonyos összegű kegydijat engedélyezhessen.

11. §. Bűntény miatt hivatalától megfosztott községi jegyző és segédjegyző sem nyugdíjazáshoz, sem végkielégítéshez, sem a befizetett dijak, vagy járulékok bármely rés?beni visszatérítéséhez igényt nem tarthat.

12. §. Á község bárminemű átalakulása esetében a saját hibáján kívül hivatalát vesztett jegyző és segédjegyző szolgálati éveinek arányához képest, vagy végkielégittetik, vagy liyugdijaztatik.

13. §. Azon nyugdíjazottra nézve, ki a nyugdíj alapjául szolgáló törzs- fizété'sV meghaladó javadalmazással egybekötött közhivatalba lép, a nyugdíj élve\y <\ \ ■

zése megszűnik, azonban ezen szolgálat megszűnése esetén nyugdíjjogosultsága a községjegyzői uyugdijiutézet irányában újra feltámad. *

III. Viszonosság kimondása.

14. §. Azon községi jegyzőnek és segédjegyzőnek, aki Békésvármegyében ezen szabályrendeíetDen’ körülirt módozatok mellett a nyugdíjjogosultságot már megszerezte, a Békésvármegyében eltöltött szolgálatát közvetlenül megelőző más vármegyékben eltöltött jegyzői (segédjegyzői) szolgálata is beszámittatik, feltéve, hogy az illető vármegye szabályrendeletében a viszonosság hasonlóképen szintén meg van állapítva.

— 261