Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)

1909-10-28 / 40. szám

- 259 képest kimondja a törvényhatósági bizottság, hogy a scgódjegyzök az ekkóp módosított szabályrendelet életbeléptetésétől vetetnek fel a községjegyzői nyugdíjintézet kötelékébe s hogy a községek felemelt hozzájárulása az 1910. évtől kezdődik.

A 92892-908. sz. B M. rendelet 2 pontjának, nevezetesen a szabályrendeletben való kimondását annak, hogy a rendezett tanácsú városok jegyzőalkalmazottjai csak addig tagjai a községi nyugdíjintézetnek, mig az illető város saját külön nyugdíjintézetet nem létesít, a mai viszonyok között a törvényhatóság néni tehet s ezen rendelkezés keresztül sem volna vihető.

Ugyanis Gyula városánál, az egyetlen rendezett tanácsú városnál, a nyug- dijszabályrendelet a városi jegyzőket nem vette fel a nyugdijintézeti tagok közé s így ezen pont csak akkor lenne a szabályrendeletbe felvehető, ha a városi szabály- rendelet ily irányban szintén módosíttatnék.

Ezen módosítás azonban többféle akadályokba ütközik.

A városi jegyzők szerzett joguk birtokában nem fogadhatnák el nyugdíjigényük ily módon való rendezését, mert Gyula városánál lélesi tett nyugdíjalap a kezdet nehézségeivel küzd s oly csekély, hogy a terheit már most sem képes viselni, azon kérdés pedig, hogy a város az előálló hiányt a nyugdíjalap részére megszavazott évi 1000 korona hozzájáruláson felül fedezni fogja-e, illetve köteles-e fedezni, még eldöntve nincs s igy a városi jegyzőknek nyugdíjigénye a városi nyugdíjalappal szemben biztosítottnak nem tekinthető.

Másrészt Gyula városa sem mehet bele nyugdijszabályrendoletónek ily irányú módosításába s erre nem is lenne kényszeríthető, mert 4 jegyző esetleges nyugdíjaztatásának terhét minden ellenszolgáltatás nélkül most egyszerre nem veheti magára.

Ezen pontnál figyelembe veendő még az is, hogy Gyula városa és a jegyzői hosszú idő óta fizetik a vármegyei községjegyzői nyugdíjalapba a rájuk kivetett járulékokat, ezért a ministeri rendelet 2. pontjának a vármegyei községjegyzői nyugdijszabályreudeletbe való felvétele esetén vitássá válna, hogy mi történjék ezen befizetett járulékokkal. Ha Gyula városa átvenné a vármegyei nyugdíjalapból négy jegyzője nyugdíjaztatásának terhét, joggal igényelheti a befizetett járulékoknak saját nyugdíjalapja részére leendő átadását. Ez tehát előfeltétele a városi nyugdijszabály- rendeiet módosításának. S még ez esetben is kétséges, vájjon jegyzőinek nyugdíjigénye biztosítva lenne-e, hacsak a város az esetleg előálló hiány fedezésére kifejezetten nem vállalkoznék.

Mindezekből látható, hogy ez a módosítás csak az összes érdekeltek közös s előzetes megegyezés alapján idővel lesz csak keresztül vihető.

Ács János és társainak 3061 -909. sz. a. iktatott azon kérelmét, hogy ők, mint Békéscsaba községnél alkalmazott tisztviselők a vármegyei kózségjegyzői nyugdíjintézetbe felvétessenek azon alapon, mert jegyzői oklevéllel bírnak, a törvényhatóság teljesíthetőnek nem tartja, bárha ők kérvényük szerint olyan munkakört töltenek be, mint a segédjegyzők.

Ugyanis a folyamodók az általuk hivatkozott 1904. XI. t.-c. értelmében se- gódjegyzőknek nem tekinthetők, mert a szerint segédjegyző az, aki rendszeresített állásra kifejezetten segédjegyzőnek megválasztatik. A törvény ezen értelmén nem változtat a 77500—904 B. M számú végrehajtási utasítás som, mert eltekintve attól, hogy az utasítás az átmeneti időre szól, a minősítéshez ez is megkívánja, hogy az illető községi alkalmazott a jegyzői irodában a jegyző felelősségére és utasítása szerint segédkezzék : a mi a törvónyszerinti fogalom meghatározást teljesen fedi

A folyamodók pedig, amint aláírásukból is kitűnik, önálló munkakört töltenek be, mint számvevők, rendőrbiztos, ellenőr, iktató, pénztárnok és gazdasági intéző.

Az egyik folyamodó, Kelemen Sándor segédjegyzőnek van ugyan feltüntetve, de a kérelem vele szemben ezúttal szintén nem teljesíthető, mert munkaköre igazolva nincs. Különben is a 92892—908. sz. B. M. rendelet csak azon 19 segéd- jegyzőnek felvételét kívánja a vármegyei községjegyzői nyugdíjintézetbe, akik az állam részéről fizetóskiegészitósbon részesülnek.

Ebből kifolyólag folyamodóknak ezzel kapcsolatos egyéb kérelme sem volt figyelembe vehető.

A békósvármegyei községi jegyzők 3951—909. sz. a. iktatott kérvényében indítványozott módosításoknak a szabályrendeletbe való felvételét a segódjegyzőkre vonatkozó részen kívül, úgy amiként az egyesület kérelmezi, nem találja a törvényhatóság teljesíthetőnek, mert most, amikor a községjegyzői nyugdíjügy országos rendezése a m. kir. belügyminister urnák külön a vármegyéhez intézett 24406—900-