Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-02 / 37. szám
szállítás díjszabása felemeltetett. Ennek dacára az 1908. üzletév is 22434 korona 78 fillér veszteséggel zárult, mely veszteség következtében a 148770 korona 20 fillér üzleti tartalékalap 126335 korona 51 fillérre csökkent. A felemelt díjszabás eredményeként jelentkező bevételi többletet az üzemkiadások tetemes emelkedése emésztette fel, az üzemkiadások emelkedése pedig abból keletkezett, hogy az uj törvény értelmében a személyzet fizetését emelni kellett s e mellett lényegesen emelkedett a kőszén ára is. Bár a személyforgalom a menetjegyek árának felemelése következtében az 1908. évben lényeges visszaesést mutat is, e tekintetben a fejlődés semmi kívánni valót sem hagy fent, amennyiben 1899. évtől kezdve ezen szállítási ág bevétele 1908-ig a pályakilóméterenkénti 175 koronáról 2043 koronára emelkedett s visszaesés egy évben sem volt tapasztalható. Az áruforgalmi bevétel azonban a díjszabás felemelése dacára sem mutat fejlődést, amennyiben ezen szállítási ág bevétele 1899. évtől kezdve 1908-ig a pályakilométerenkénti 924 koronáról csak 1078 koronára emelkedett. Ezen körülmény azt látszik igazolni, hogy elhibázott dolog volt a vasútnak a kőut mellett történt kiépítése, mert a minden időben járható kőut a teheráru forgalmat a vasútról állandóan eltereli s ezért ebben az üzletágban lényeges emelkedés aligha várható. Épen ezért a mérleg egyensúlyának biztosítása, céljából az igazgatóság az üzemköltségek lehető mérséklésére törekszik, mely irányban több célravezető intézkedést tett, melyek az 1909. évi mérlegben hatásukat már éreztetni fogják, ezért remélhető, hogy az 1909. év zárszámadása kedvezőbben fog alakulni. e) A gyulavidéki h. érdekű vasút múlt évi forgalmi adatai még nincsenek birtokomban, amennyiben ezeket az üzemet kezelő államvasut még nem bocsátotta a vasutigazgatóság rendelkezésére. Az emelkedő bevételek azonban a forgalom emelkedését bizonyítják. A vasút pénzügyi bajai még ez év folyamán rendeztetnek, amennyiben most már a részvénytőke elégtelenségéből s a drága önkezelésből származó függő adósságok türlesztéses tartozásokká konvertálása biztosítva van. Ezen konversio ugyan hosszú időre leköti a részvénytársaság jövedelmét, de egyszersmint azt is biztosítja, hogy a törlesztéses kölcsönök letörlesztése után a vasút alapitói a jövedelem kizárólagos élvezetébe jutnak s ez az engedély tartama alatt még mintegy 30 évig élvezvén, befektetett tőkéik egy részének direkt visszatérülésére számíthatnak. V. Vegyesek. 1. A legutóbbi közgyűlés óta lefolyt időszakban a vármegyei és községi közigazgatás menete általában kielégítő volt. Ezen időszakra estek úgy a törvényhatóságnál, mint a községeknél a tisztviselők egy részének szabadságra távozása, minek következtében a nem sürgős természetű ügyek elintézése némi késedelmet szenvedett, anélkül azonban, hogy ezáltal akár a közérdek, akár jogos magánérdek hátrányosan érintetett volna. A szabadságra távozások általában az ügyviteli szabályzat 33. §-a alapján az ott megállapított igények keretén belül történtek, egyes esetekben azonban az ügyviteli szabályzat 33. §-ában meghatározott jogomon túl is kellett a törvényhatósági bizottság együtt nem léte következtében szabadságot engedélyeznem, ezekről az ügyviteli szabályzat értelmében a tárgysorozat külön pontja alatt teszem meg jelentésemet. 2. A törvényhatóság által épített munkásházak közül a Nagyszénáson és Orosházán épített összesen 50 munkásház teljesen elkészült, ez idő szerint felülvizsgálatuk van folyamatban, melynek befejeztével azokat a kiszemelt munkásoknak az első félévi részlet ellenében nyomban átadom s a bérszerződéseket a tek. törvényhatóság elé terjesztem. Endrődön, Mezőberényben, Békéssámsonban, Dobozon még ez év őszén szintén kész lesznek s rendeltetésüknek átadatni fognak a munkásházak, melyek megtörténtével a jövő évi építési programúi megállapítását s keresztül vitele iránti intézkedéseket fogom munkába venni. Örömmel jelenthetem a tek. törvényhatóságnak, hogy a vármegyei munkásházak építése iránt a földmivelésiigyi miniszter ur állandóan jóakaró érdeklődést tanúsít; legújabban is kérelmemre 20,000 korona államsegélyt engedélyezett s a pénzt rendelkezésre is bocsájtotta oly célból, hogy ezen összegből az utcaterületek vételára s az építkezési időszak kamatveszteségei fedeztessenek s ily módon a munkások terhei csökkentessenek.
