Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)
1909-10-02 / 37. szám
— 239 — Az aratás és cséplés — eltekintve egyes súrlódásoktól, melyek azonban a hatóságok közbelépése folytán elsimultak — általában rendben folyt le. Tekintve a munkában töltött időtartamát s a magas gabonaárakat, azok a munkások, akik előre leszerződtek igen magas munkabéreket értek el, de azok a munkások, akik az aratás előtti napokban kerestek maguknak csak munkát, akár napszámban akár szakmánybán vállalták is azt, csak keveset kereshettek, mert egyfelől a munka rövid ideig tartott, másfelől az aratási napszám alig érte el a 3 koronát Mezőgazdasági munkásaink egyébként, úgy azok, akik itthon aratást nem kaphattak, mint az aratás befejezése után azok is, akik itthon aratási munkát vállaltak, az ország területén folyó ütés vasutépitkezéseknél valamint bányákban találtak elhelyezést s azok, akik dolgozni akarnak ezen munkálatoknál tisztességes keresetet találnak. Munkásainknál rosszabb helyzetben vannak egyes vidékeken kis gazdáink, akiknek annyi búzája sem termett, hogy kenyérre és vetőmagra elég legyen, hitelük pedig már kimeritve lévén azt beszerezni sem képesek. Ezekre való tekintettel még a nyár folyamán figyelmeztettem a szükséghez képest az elöljáróságokat, hogy az ilyen kisgazdáknak állami vetőmag kölcsön iránti kérelmeiket közvetítsék, több ilyen kérvény be is érkezett s azokat a tekintetes törvényhatóság meleg ajánlásával a földmivelésügyi minister úrhoz felterjesztettem. Több vidékről érkeztek kérvények a munkások részéről is részint készpénz kölcsön, részint tavaszi munkaalkalmak biztosítása érdekében, ezeket a kir. kormányhoz szintén felterjesztettem. B) Ipar és kereskedelem. A kis ipar és kereskedelem helyzete változatlan; némi fejlődés mutatkozik azonban a gyáripar terén, amennyiben malmok, téglagyárak évről-évre szaporodnak, felszerelésükben, üzemük kiterjesztésében gyarapodnak, úgy hogy évről-évre növekszik népességünk azon %-a, mely nincs teljesen mezőgazdasági munkaalmakra szorítkozva, hanem gyári munkából tartja fenn magát és családját. Legújabban Békéscsabán nyílt meg a selyemfonógyár, melynek közgazdasági és szociális jelentősége nemcsak abban áll, hogy népünk egy részének a gyárban keresetet és munkaalmat nyújt, de remélhetőleg abban is, hogy jótékonyan fog közreműködni a selyemtenyésztés fellendítése érdekében. Mint egyrészt kereskedelmünket de másrészt termelésünket is érdeklő eseményről emlékezem itt meg: a baja—báttaszéki Dunahid elkészültéről és forgalomba helyezéséről. Ezen hid elkészültével az alföldi és erdélyi vármegyék valamint tengerpart között biztos és a lehető legrövidebb összeköttetés nyílt meg, mely előreláthatólag terményeink áralakulására valamint kereskedelmünk fejlődésére kedvezően fog a jövőben hatni. Ezen hid megnyitásával a budapesti kereskedelmi- és iparkamara emlékiratot intézett a kormányhoz oly célból, hogy a főváros részére nyújtandó tari- fális kedvezményekkel ellensúlyozza azon hátrányt, mely abból származik a fővárosra, hogy a hid elkészültével lehetségessé vált direkt összeköttetés sokkal rövidebb Ausztria nyers terményeinket fogyasztó alpesi tartományai és az ország déli és délkeleti részei között mint e tartományok és Budapest között. A szegedi ipar- és kereskedelmi kamara a főváros fent említett kérvénye érveinek megdöntése céljából a kereskedelmi ministeriumhoz feliratot adott be, mely felirat aláírására vármegyénket is felszólította, miután azt láttam, hogy a felirathoz való csatlakozás vármegyénk közgazdasági érdekével összhangban áll, a felszólításnak eleget tettem s a feliratot a törvényhatóság nevében aláirtani. C) Háziipari aktiónk ez idő szerint szünetel; ennek oka abban rejlik, hogy a kereskedelmi minister ur a májusi közgyűlésből felterjesztett segélykérelmünket mindeddig nem intézte el, az eddig rendelkezésre bocsájtott segély maradványa pedig már nem elegendő a megkezdett akció eredményes folytatására. D) Kivándorlás. 1909 május 1-től 1909 szeptember 23-ig kiadatott 112 darab útlevél, melyből május hóra 19, junius hóra 27, julius hóra 26, augusztus hóra 23, szeptember 23-áig 17 útlevél esik. Múlt év hasonló időszakában 177 drb útlevél lett kiadva. A 112 drb útlevél közül kiadatott Békéscsabára 25, Endrődre 21, Orosházára 13, Gyulára 11, Csorvásra 10, Békésre 5, Mezőberénybe 5, Nagyszénásra 4, Szarvasra 3, Kétegy- házára 3, Tótkomlósra 2, Öcsödre 2, Körösladány, Doboz, Békéssámson Pusztaföldvár, Gyoma, Szeghalom és Újkígyósra 1—1 drb. Megemlítem, hogy a 112 drb útlevelet nyert egyén közül 76 tekinthető kivándoroltnak, mivel 36-an tanulmányút, üzlet és látogatás céljából kértek útlevelet. Az útlevelek közül Amerikába szól 73, egyéb helyre 39. A kivándoroltak közt van 69 férfi, 43 nő, 60 kiskorú vegyes családtag.
