Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1909. január-december (12. évfolyam, 1-51. szám)

1909-07-08 / 28. szám

Ezen fedezetlen maradt 3058 korona 16 fillér iránt folyt a per Szász Pál és Machács Pál békéscsabai lakosok ellen, mert a kölcsön engedélyezése idejében, mint községi esküdtek s igy előljárósági tagok, ők becsülték a jelzálogul szolgáló ingatlant 15000 koronára és az elöljáróság ez alapon adta ki a becsű bizonyítványt.

A kir. Kúria a károsodást részben a becslés után, hosszabb idő múlva beállott kedvezőtlen árviszonyokra, részben pedig felperes törvényhatóság intézkedéseinek és mulasztásának tudja be s ez alapon menti fel alpereseket, kik a becslést teljesítették, a fizetés kötelezettsége alól, nem látván okozati összefüggést alperesek mulasztása és a beállott károsodás közt.

A kir. Kúria a törvényhatóságnak azon eljárását nehezményezi, hogy bár a kötelezvény szerint, a kölcsön évi 500 koronával volt törlesztendő, ezen törlesztést nem szorgalmazta, holott, ha ezeket behaj ja, a károsodást elháríthatta volna.

Továbbá egyenesen mulasztásnak veszi a kir. Kúria azon körülményt, hogy a kölcsönnek Rolkó Béla által való átvállalásába beleegyezett, Tóth Petróvszki János előbbi adóst a kötelezettségből kibocsájtotta, s hogy ekkor nem győződött meg arról, hogy a kérdéses ház időközben nem veszitett-e értékéből.

A legfelsőbb bíróságnak Ítéletét felülbírálni nem lehet, de az említett körülmények elég indokul szolgálhattak ugyanis arra, hogy a valóságnak meg nem felelő becsübizonyitványt kiállító, illetve becslést eszközlő Szász Pál és Machács János volt elöljárók a kártérítés alól meneküljenek, nem szolgáltatnak azonban elegendő okot arra, hogy a kölcsön adásánál és behajtásánál eljárt vármegyei tisztviselők felelőssége megállapittassék.

Ez kitűnik a következőkből : A becsübizonyitvány 1893. év november havában állíttatott ki, ugyanazon év deczember hó közepén utalványoztatott ki az 5000 korona kölcsön, 1894- év január havában Íratott át a jelzálogul szolgáló ház Rolkó Bélára, 1895 óv augusztus havában (5398 895. számú árvaszóki végzés) Íratott át a hitelező törvényhatóság könyveiben a kölcsön Rolkó Béla nevére, 1896. óv január havában (62—896. számú árvaszóki végzés) adatott Rolkónak a tőke törlesztésére az akkori árvaügyi szabályrendelet világos rendelkezése alapján, 1 évi halasztás a kamatok lefizetésének kötelezettsége mellett. Ennek letelte után a behajtás foganatosíttatott. Oláh György tiszti főügyész 1899. év márczius hó 17-én 4349- árvaszóki ikt. szám alatt jelenti, hogy a márczius hó 13-án tartott árverésen a 2500 frtos kölcsönre csak 1702 frt folyt be s hogy meggyőződött arról, ho»y magasabb vételár nem volna elérhető, miért is utóajánlat tételét nem javasolja. Ezen jelentésre fenti szám alatt már márczius 18-án rendelkezik az árvaszók, hogy a becslők ellen az eljárás megindittassók.

Ez alapon indultak meg azután a külömböző perek, melyek a most bemutatott Kúria Ítélettel nyertek végleges befejezést.

A íennebb közölt évszámok folytonosságából kitűnik, hogy a felügyelő árvaszék a kötelességét teljesítette.

Hogy az árvaszók a tőke törlesztésére 1896. óv január havában 1 évi halasztást engedett, nem mulasztás, mert egy 15000 koronára becsült ingatlan az 5000 korona kölcsönre, még az esetleges értékcsökkenést is számításba véve, teljes biztosítékot kehett, hogy nyújtson 'Ezután pedig folytonosan megtörténtek a kellő intézkedések.

Nem mulasztás az sem, hogy a kölcsönnek Rolkó Béla által történt átvállalása alkalmával (mint a kúriai ítélet mondja), nem győződött meg az árvaszók, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlan, időközben nem veszitett-e értékéből ? Mert erre vonatkozólag, semmiféle törvényes intézkedés nincsen, de hiszen ok sem volt rá, hogy az érték újólag megállapittassék. Ugyanis a becsű bizonyítvány 1893. óv november hó 27-ón állíttatott ki, Rolkó Béla pedig 1895. óv április hó 7-ón 5398. sz. a. iktatott beadványában kérte az árvaszóknól, hogy az 5000 koronás kölcsön a nevére átvezettessók. A legnagyobb gondosság mellett is eszébe jutna-e valakinek, hogy egy hatóságilag megbecsült ingatlant, 1óv múlva újra megbecsültessen s különösen megbecsültessen akkor, mikor háromszoros fedezetről van szó Hiszen rendes körülmények közt, — mert csak erről lehet szó, — képtelenségnek kell tartani, hogy egy 15000 koronás ingatlan értékében másfél óv alatt annyit veszíthessen, hogy 5000 koronára fedezetet ne nyujson.

Nem volt ok az újabb becslésre azért sem, mert az előbbi adós, Tóth Petróvszki Jánosnak is ugyanazon ingatlanra adatott a kölcsön, tehát a jelzálogi biztosítókban semmi változás sem történt. Végre is azért ir elő a törvény háromszoros fedezetet, mert ebben teljes biztosítékot lát az esetleges és számításba vehető értékcsökkenés ellen, s ha nem kell uj becslés a kölcsön egész tartama alatt, úgy nem lehet mulasztás az, ha az adós személyében történt esetleges változás esetén nem győződik meg a kölcsönző hatóság arról, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlan