Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)
1908-10-04 / 39. szám
287 — III. A közgyűlési tárgyak tanácskozás alá vétele a következő sorrendben történik : a) Az alispánnak a vármegye közállapotáról, a közigazgatás menetéről és az elnökileg végzett ügyekről szóló jelentése. b) A vármegyei árvaszéknek a májusi közgyűlés elé terjesztendő évi jelentése. c) A számonkérőszék jegyzőkönyve. d) Pótadók megszavazása, törvényhatósági költségvetés és zárszámadás. e) Választások. f) Küldöttségek, bizottságok, választmányok megalakítása, kiegészítése. g) Az egyes miuisteriumtól érkezett általános érdekű reudeletek. k) Törvényhatósági átiratok. i) A törvényhatósági szakbizottságok előterjesztései közigazgatási bizottság, közkórházi bizottság határozatai, alispán előterjesztései. j) A vármegye egyetemét, egyes járását, vagy nagyobb vidékét érdeklő ügyek. k) Közsggi ügyek. l) Nem a pénztárt érdeklő magán kérvények. m) Egyéb ügyek. IV. A tárgysorozatba, valamint a rendes közgyűléseken a póttárgysorozatba, amely a közgyűlést megelőzőleg 24 órával előbb adandó ki, — felvett ügyek a tárgysorozat sorrendjében vétetnek tárgyalás alá; soronkivül kizárólag az elnök előterjesztésére, vagy egyesek indítványára a közgyűlés beleegyezésével csak olyan ügy tárgyalható, melynek a tárgysorozat sorrendjében nem az első napon való letárgyalásából előálló késedelem veszéllyel jár, (perikulum in moraj, vagy amely ■a tárgysorozatban előbb felvett tárgygyal kapcsolatos. Rendkívüli közgyűlésen a meghívóban felsorolandó tárgyakon kívül egyéb ügy tanácskozás, illetőleg határozathozatal tárgyát nem képezheti. V. A rendes közgyűlés elé terjesztendő alispáni jelentéshez történő felszólalások során, az alispáni jelentésben esetleg fel nem hozott közérdekű események és közigazgatási hiányok is szóvátehetők és közérdekű közigazgatási ügyekben interpellácziók intézhetők. Az igy előterjesztett interpellácziókra az illető tisztviselők vagy mindjárt, vagy ha az adandó felelet bővebb utáunézést igényel, valamely más napon, de mindenesetre még a közgyűlés tartama alatt, válaszolni tartozik. Az interpellácziókra adott válasz s az interpelláló törvényhatósági bizottsági tag viszonválasza után a közgyűlés egyszerit szavazással határoz a felett, vájjon a választ tudomásul veszi-e, vagy pedig tárgyalás végett napirendre kitűzi? Egyébként az interpelláczió vita és érdemleges határozat tárgyát nem képezhetik. ügy az alispáni jelentésnél, mint általában minden egyes tárgynál, bárkit is csak egyszer illet a szólás joga; másodszori felszólalásnak csak a közgyűlés külön engedelmével van helye. — Alispán és előadó azonban a szavazás előtt bármikor felszólalhatnak. A szőnyegeu lévő tárgytól eltérőleg, más tárgyról szólani nem szabad. Bármikor szót kérhetnek azonban azok, akik napirendet inditváuyozni, személyes megtámadásra válaszolni, szavaik félremagyarázását röviden helyreigazítani és a közgyűlés ügyrendjére hivatkozni akarnak. A vita folyama alatt szólásra jelentkezőket, a jegyzői tisztségnek a főispán által a gyűlés folyama alatt kijelölt tagja jegyzi fel s az illetőket ugyanolyan sorrendben hívja fel szólásra, amely sorban jelentkeztek. VI. Ha a szólásra senki sem jelentkezik, elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánítja. A vita berekesztése után az alispánnak és az indítványt tevőnek minden esetben szólási joga vau, amelynek esetleges igénybevétele után elnök a vita lényegét összegezi és a közgyűlés által is elfogadott kérdést szavazásra bocsájtja és a szavazást a törvény értelmében foganatosíttatja. — A kérdés mikénti feltevéséhez 3 megyebizottsági tag s az alispán felszólalhatnak. A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel, vagy nemmel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés vagy indítvány több részből áll, szétosztását lehet kívánni. Első sorban az állandó választmány javaslatát kell szavazás alá bocsájtaui. Ennek el nem fogadása esetén az indítványok közül az jön szavazás alá, amely az állandó választmány javaslatához legközelebb áll, ha ez sem fogadtatnék el, következnek ugyanezen elv szerint a többi indítványok, végül az elleninditvány. A közgyűlés hatásköréről, a szavazás módozatairól, a határozat mikénti hozataláról az 18v6. évi XXI. t.-cz. 47., 49., 53. §§-ai intézkednek.
