Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)

1908-10-04 / 39. szám

— 274 tandó kérelem alapján kivételesen engedélyezhető, a nevezett községek képviselőtestületei által ezen szabályrendelet jogerőre emelkedése után — amennyiben ez még nem történt volna meg — legfeljebb egy óv alatt megjelölendő. A náddal való dugdosáshoz a fenti községekben főszolgabírói engedély kell. (23. §.)

A vármegye többi községeiben az épületek bármilyen anyaggal fedhotők és javíthatók.

38. §. Oly épületben, mely csak egy lakószobával bir, ennek legkisebb hosszmérete 5 és szélessége 5 méternél, vagy területe 25 nr méternél és magassága 2 85 méternél kevesebb nem lehet. Oly épületekben, mely több lakószobából áll, egy lakásszobának legalább a fenti méretekkel megegyezőnek kell lennie, a többi helyiségek kisebb méretűek is lehetnek, de legalább 2 85 méter magasaknak s területüknek legalább 12 m2 kell lenniük.

39. §. Lakószobákon az ajtóknak legalább 1.90 ni. magasaknak s 90 cm. széleseknek és az ablakoknak 90 cm. magasaknak s 60 cm. széleseknek vagy 54 m2 s kinyithatóknak kell lenniük.

Amennyiben az építkezés ezen legkisebb méretek alapján történik, a szoba területet alapul véve minden 15 m2 méterre egy ablak építendő ; a ki nem nyitható ablakok meg nem engedtetnek.

40. §. Ha valaki a szomszéd határfala mellé közvetlenül akar ópitkezni és a szomszéd háza nyeregtetővel van ellátva, akkor az építtető köteles a szomszéd fedelét vagy fólereszü tetővé saját költségén átalakítani, vagy a szomszéd ereszén megfelelő órczből készült vízlevezető csatornát saját költségén alkalmazni, úgy hogy ezen csatornából a viz vagy az utczára vagy az építtető ház- tulajdonos telkére vezettessék, az utczán levozetőcsővel. Az átalakított tető, illetve az alkalmazott ereszcsatorna további fenntartása nem az építtetőt terheli.

41. §. Az uj épületeknek egész nyeregtetőre építése csak az utczai és az építkezési vonalon engedtetik meg. A szomszéd kívánságához képest, az építkezési vonalon az utczától kezdve befelé egy ház keresztmetszetének szélességében, de feljebb 8.00 m. szélességben szintén tűzfal építendő, hogy a szomszéd a bekövetkezhető építkezésénél készen találja a félfödelet.

42. §. Két ház között egy újból építendő közös falnak felállítása nem engedélyezhető, mi végből minden háztulajdonos, vagy építési vállalkozó ezen szabályok szerint a házat úgy tartozik építtetni, hogy az önállólag egyedül is fennállhasson.

43. §. Ha egy újonnan építendő, vagy átalakítandó ház falai a szomszéd ház falainál még mélyebben lennének alapozandók, akkor a szomszédos házat netán érhető kárnak előző elhárítása tekintetéből az építkező a kellő biztonsági intézkedéseket megtenni tartozik. Építtető a bekövetkezhető károkért felelős.

44. §. A telkek utczai vonalán ólat, árnyékszóket, vagy rondasággal járó bármi üzlethez tartozó épületeket s műhelyeket építeni tilos. A tilalom áthágása kihágást képez. (87. '§.)

45. §. A kutak az 1885. évi XXIII. t.-cz. 14. §-ának figyelembevételével csakis téglafalazattal ópitbetők s legalább 0.90 m. magas kávával vagy korláttal látandók el. E szakasz rendelkezéseinek megszegése tilos. A tilalom áthágása kihágást képez. (87. §.)

46. §• Minden üzlet, telep, gyár, vagy gőzmalom, mely az egészségre káros hatású, vagy tűzveszélyes, csak a községen kívül az iparhatóság áltál meghatározandó helyen ópittethető fel. A gyárakban és üzlettelopeken felállítandó gőzkazánok, gőzgépek, mozdonyok, vagy nagyobb tüzelő helyek a szomszéd határától legalább 10 méter távolságra helyezendő^ el és a szomszéd felől tüz- mentes, erős falazattal elzárandók, a kémények pedig szikrafogókkal látandók el. (74—77. §.)

Gőzkazánok csak tűzbiztos fedéllel ellátott, menyezet nélküli helyiségekben állíthatók fel. Ezen §. rendelkezéseinek áthágása kihágást képez. (87. §•)

47. §. A melléképületek tűzfal nélküli végeinek más ópületoktőli távolsága zsindelyfedólnól 8 és cserép fedélnél 4 méternél kevesebb nem lehet s melléképületek az udvar közepére nem építhetők.

48. §. A kapu bejárásához szükséges dobogót a megszabott mélység és magasság szerint beltelkek előtt kellő csínnal és czólszerten készíttetni, minden háztulajdonos köteleztetik.

49. §. Az építkezés befejeztével akár uj, akár lényegesen átalakított épületekre lakhatásu engedély szerzendő. E czélból a község elöljárósága az építkező bizottságot kiküldi, mely az épület szilárdságáról az engedélynek és ezen szabályrendelet rendelkezéseinek megfelelő voltáról meggyőződik, az uj lakóházak kéményeit kéményseprővel megvizsgáltatja, a találtakról jelentést tesz s annak alapján az épület lakható, vagy lakhatatlanságáról szóló okmány, vagy engedély a főszolgabíró által fog kiadatni. (82. §.)

Engedély nélkül a lakást elfoglalni nem szabad. E tilalom áthágása kihágást képez. (87. §.)

A beltelkek nagysága.

50. §. Minden belteleknek legalább lO-öl szélességűnek és 300 négyszögöl területűnek és külön kijárattal bírónak kell lennie.

A belteleknek legfeljebb 50 százaléka építhető be, 50 százaléka udvarnak, vagy kertnek hagyandó meg.

51. §. Valamely házteleknek több részre felosztása csakis a főszolgabíró engedélye mellett történhetik és csak azon esetben, ha a házteleknek 2, vagy több részre felosztása után mindegyik rósz legalább 10 öl szélességű marad és közvetlenül saját független kijárással fog bírni.