Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)

1908-08-21 / 32. szám

100714—1908. VII —b. számú B. M. körrendelet.

Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének.

A gyógyszerekként hirdetett és árult különféle sósborszeszkószitmónyek ügyében 77104—1908. B. M. szám alatt kiadott körrendeletét sokfólekópen félremagyarázták.

Az 1876. évi XIV. t.-cz. 53. §-a a titkos összetételű gyógyszereknek belügyministerí engedély nélkül való kószitósót és árusítását megtiltja, ugyan-e t.-cz. 55. §-a pedig a bizonyos betegségek ellen javaslatba hozott gyógymódnak, vagy gyógyszernek a megvizsgálását és engedélyezését utalja a belügyminister hatáskörébe.

Hasonlókópen a belügyminister hatáskörébe sorozza az 1884. évi XVII. t.-cz. 10. §. b. pontja és 20. §-a a gyógyszerek készítésére és a velük, valamint a gyógyszerfelókkel való kereskedésre vonatkozó engedély megadását.

A gyógyszerekkel, gyógyszerfelókkel és mérgekkel és móregtartalmu anyagokkal való kereskedésről szóló 111005—94. B. M. számú szabályrendelet 9. és 10. §-a 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt tiltja elkészítetett összetett gyógyszereknek az árusítását és eladását, még ha azok az egészségre ártalmatlan szerekből állanak is.

Végül a gyógyszerkülönlegessógekről és a titkos összetételű gyógyszerekről alkotott 90000—1903. B. M. számú szabályrendelet 3 §-a szerint gyógyszerkülönlegessógek forgalomba hozatala csak a gyógyszeráru keres'edőknek és a nyilvános gyógyszertáraknak van megengedve, sőt azokat az előbbiek is csak gyógyszertárak részére szolgálhatják ki ; a 7. és 3-ik §-ok pedig ily különlegességek Üzletszerű kószitósóhez és forgalomba hozatalához bejelentést és belügyministeri engedélyt (tudomásul vételt) tesz kötelezővé. Ugyan e szabályrendelet 10. §-a minden gyógyjavallatot mellőzendőnek rendel; továbbá megszabbja az adható használati utasítást és belügyministeri felülvizsgálat alá helyezi a csatolható ajánlás szövegét.

E szabályrendelet 14. §-a szerint a belügyminister az illető szer készítését és forgalomba hozatalát bármikor eltilthatja, ha e szabályrendelet rendelkezései nem tartattak meg, különösen, ha oly ajánlattal hozatik a gyógyszerkülönlegesség forgalomba, a melynek szövege a forgalomba hozatal iránti kérelem alkalmával be nem mulattatott.

Ugyanezek a rendelkezések irányadók a 21. §. szerint az úgynevezett titkos összetételű gyógyszerekre is.

Végül a 23. §. a felsorolt rendelkezése és tilalmak megszegését kihágássá minősiti és azt, a mennyiben más törvényes intézkedés alapján nem büntetendő, 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén azonfelül a forgalomba hozatal eltiltásával rendeli büntetni.

Mindezekből kétségtelen, hogy azok a sósborszesz készítmények, amelyek idegen alkotó részekkel vegyítve hozattak forgalomba, különösen, ha azok gyógyszerként ajánl- tattak is, oly összetett gyógyszereknek minősiteudők, amelyeknek árusítását és eladását a 111005—94. B. M. számú szabályrendelet 9. §-a tiltja és 10. §-a kihágássá minősiti és oly gyógyszerkülönlegessógeknok tekintendők, amelyeknek engedély (tudomásul vétel) nélkül való forgalomba hozatala a 90000—1903. B. M. számú szabályrendelet előbb idézett szakaszaiba ütközik és a 23 §-a szerint büntetendő.

Az a körülmény, hogy ezek a készítmények még gyógyjavallatokkal is ellátottak, csak súlyosbítja, illetőleg különálló büntetendő cselekménynyel tetézi az előbb körülirt kihágást, miután a 90000—1903. B. M. számú szabályrendelet 10. §-a még az engedélyezett gyógyszerkülönlegessógekre nézve is mellőzendőnek rendel minden gyógyjavallatot.

Ebből kitűnik, hogy a legutóbb kiadott 77104—1908. B. M. számú körrendelet érdemére nézve a hatályban álló törvényes rendelkezéseken alapszik és azoknak meg is felel.

A körrendelet kibocsátása alkalmából azonban főleg az a panasz hangzott fel, hogy annak következtében lehetetlenné válnék a szabad forgalom tárgyát alkotó sósborszeszhez oly ártalmatlan szereknek a keverése is, a melyek azt gyógyszerré nem minősitik, hanem csak e „háziszer“ használatát teszik esetleg kellemesebbé vagy előnyösebbé és hogy ez által azokat érheti anyagi hátrány, akik ily ártalmatlan vegyülök készítése által kereset forráshoz juthatnának.

Ezeket a panaszokat mérlegelve, valamint a végből is, hogy a belföldi készítményeknek versenyképessége a hasonló természetű külföldi czikkekkel szemben meg ne bónittassék, a midőn egyrészt megállapítom azt, hogy ilynemű vegyületek készítése és engedély nélkül való forgalomba hozatala a ma érvényben álló jogszabályok szerint eddig teljesen jogosulatlan volt, másrészt kijelentem, hogy ezentúl a sósborszesz vagy sóval nem kevert borszesz a Magyar Gyógyszerkönyvben kereszttel meg nem jelölt szerekkel is vegyíthető lesz a nélkül, hogy ez által annak „Háziszer" minősége és a szabad forgalomba való árusithatása érintetnék. Az ilyen sósborszesz készítmények azonban sem czimfeliratukon (vignette, etiqöette) sem egyéb nyomtatványon (pl. használati utasításban) sem a hirdető sekben „Gyógyszernek" nem nevezhetők. — A készítmény közvetlen hatása megjelölhető- 218 —