Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1908. január-december (11. évfolyam, 1-48. szám)
1908-06-11 / 22. szám
főszolgabíró meghallgatása mellett fizetésük (ideórtvo fizetéskiegószitóst, kor- és személyi pótlékot is) egy havi megfelelő összegének kamatmentes előlegben részesíthetők. Az előleget az alispán engedélyezi és utalványozza ki. A viszafizetés 12 havi egyenlő részletben történik. Mig az előleg teljesen törlesztve nincsen, vagy ha a 12 hónap még le nem telt, újabb előleg még az esetben sem engedélyezhető, ha a hátralevő részletek befizettetnek. Az, akinek fizetése biróilag le van foglalva, előlegben csak oly feltétellel részesíthető, ha az előleg a foglaltató hitelező kielégítésére fordittatik és ha az előleg a tartozás teljes törlesztésére és a fizetésnek a bírói foglalás alól való felmentésére elégséges. Az állásról lemondott vagy elmozdított jegyző és segódjegyző a fizetési előlegnek le nem törlesztett részét visszafizetni köteles. 13. §• Ha a községi járulékok kellő időre a megfelelő összegben be nem folynának és e miatt az alap kiadásainak teljesítésében fennakadás állana be, az alap fizetőképességének biztosítására szükséges összeg a vármegyének az 1883. évi XV. t.-czikk 15. §. értelmében rendelkezésre álló más alapból, elsősorban a községjegyzői nyugdíjalapból 4% kamat mellett kölcsön veendő. Az előlegezéseknél, illetőleg más alapok pénzkészletének ideiglenes igénybevételénél a 121000—1902. B. M. sz. a. kiadott számvevőségi utasítás 34. §. szerint kell eljárni. 14. §. A jegyzői fizetési alap az 1883. évi XV. t.-czikk 15. §-a értelmében a törvényhatósági bizottság rendelkezése és felügyelete alatt áll, az alap bevételeire vonatkozó előírások foganatosítása és a kiadások utalványozása iránt, az alispán intézkedik. Az utalványokat a pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség (kirondeltsóg) ellenjegyző Utalványozásoknál az alapnak rendelkezésre álló pénzkészlete mindig figyelembe veendő és az ezt meghaladó összegről szóló utalványokat a számvevőségnek még „rendeletre" sem szabad ellenjegyeznie. 15. §. A pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség (kirendeltség) az alap bevételeiről és kiadásairól főkönyvet, a jegyzők és segódjegyzők illetményeiről pedig névmutatóval ellátott számfejtőkönyvet vezet. A vármegye területén levő állampónztárak (adóhivatalok) a náluk kiutalványozott jegyzői és segédjegyzői illetményekről számfejtőkönyveket vezetnek. 16. §. A jegyzői fizetési alap évi számadása szerint, az előirt valódi bevételek és kiadások között mutatkozó többlet, az alap javára gyümölcsözőleg közlendő. A többletet csak a jegyzői és segédjegyzői illetmények czéljaira és csak belügy- ministerileg jóváhagyott közgyűlési határozat alapján lehet igénybe venni. Az egyes községek terhére a számadási évre megállapított hozzájárulási összegeken felül befizetett többletek az illető községek javára esnek, illetőleg jövőben általuk befizetendő hozzájárulási összegekbe betudandók. 17. §. Az alap zárszámadása a 122000—1802. B. M. számú számvevőségi utasítás 50—55. §-ainak rendelkezése szei’int készítendő. — Ivmft. Kiadta: Kiss László vármegyei I-ső aljegyző. 3917—1908. ikt. szám. Ezen határozat az 1886. évi XXI. t.-czikk 7- §-a értelmében a vármegyei hivatalos lapban közhírré tétetett. Gyulán, 1908. évi márczius hó 7-ón. Ambrus Sándor s. k. alispán. (P. H.) Szám: 32452—1908. IV—a. M. kir. belügyministertől. — Jóváhagyom. — Budapesten, 1908. évi május hó 23-án. Andrássy s. k. (P. H.) — 1 (*f> — Járási főszolg’abirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljárók. Orosháza—gádoros—nagyszénási törvényhatósági ut Csongrád vármegye területére eső részének tulajdonjoga. 9107—1908. ikt. szám. — A törvényhatóságnak alábbi határozatát, a vármegyei ügyviteli szabályrendelet 155. §-a értelmében való szabályszerű közhirrótótel végett azzal közlöm, hogy az ez ellen, közvetlenül a vármegye alispánjánál 15 nap alatt benyújtandó feleb- bozésnek van helye. — Gyulán, 1908. évi június hó 3-án. Alispán helyett: dr. D aimel várm. főiegyzö. KIIRT C Z I K K. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1908. évi május hó 25-ón és folytatva tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 160. bgy. 6869. ikt. szám. f 1908. Csongrád vármegye alispánjának folyó évi 1441. számú megkeresése folytán. A törvényhatósági bizottság elismeri, hogy a Orosháza—gádoros—nagyszó-
