Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (10. évfolyam, 1-53. szám)
1907-02-18 / 7. szám
Y. Vegyesek. A vármegyei központ 1906. évi ügyforgalma a következő volt: Beiktattatott az általános iktatóba 20062 » az elnöki iktatóba 354 » a közig. biz. iktatóba 2889 » az útlevél iktatóba 1323 » a közp. vál. iktatóba 91 közgyűlésen előadatott 992 a vármegyei árvaszékhez beérkezett 23717 összesen : 49428 drb. Ezen 49428 ügydarab közül elintézetlen maradt deczember 31-ével összesen 427 ügydarab és pedig az árvaszéknél 278 darab, a számvevőségnél 83, a központi jegyzői tisztségnél 65 az alispánnál 1. A közigazgatás menete akadályokba nem ütközött; de a járási számvevői intézmény életbe léptetése folytán kinevezett számvevők elhelyezése tekintetében nehézségek merültek fel, a mennyiben a szükséges bútorok beszerzésére nem volt megfelelő fedezet, sőt a békési főszolgabíró hivatalában a hivatalos helyiségek elégtelen volta miatt a kinevezett járási számvevő el sem volt helyezhető. A bútorok beszerzésére szükséges 1040 korona utalványozása iránt a beiíigyminister úrhoz felterjesztést intéztem, ki is a szükséglet erejéig az állampénztárnál hitelt nyitván, az állam- pénztár terhére a szükséges bútorok beszerzése most van folyamatban. A békési járási számvevőt ideiglenesen a községházán helyeztem el, a vonatkozatos béregyezségeket külön terjesztem a tekintetes törvényhatóság elé ; ezen ideiglenes bérlettel azonban nincs megoldva az elhelyezés kérdése, mert a járási számvevő a főszolgabírói pénz kezelés ellenőrzéséből folyó teendőit csak akkor láthatja el helyesen, ha a főszolgabírói hivatal kebelében nyer állandó elhelyezést s mert egyébként is a békési főszolgabírói hivatal két hivatalos helyiségében 1 főszolgabíró, 1 szolgabiró, 1 gyakornok, 2 Írnok, 1 járási orvos, 1 jár. állatorvos lévén már eddig is összezsúfolva : ezen zsúfoltságon a hivatal megfelelő kibővítése utján segíteni immár elodázhatatlan. Ezen tarthatatlan helyzet ismeretében a tekintetes törvényhatóság már a múltban intézkedett az iránt, hogy Békésen a főszolgabírói helyiség egy füthető váróteremmel kibővítessék, miután azonban ezen egy helyiség a szükségletet nem elégíti ki, uj tervet készíttettem, melyet a tárgysorozatban külön felvéve ezen a közgyűlésen terjesztek a törvényhatóság elé. A folyó évi január 1-ével az uj anyakönyvi törvény életbe lépvén a szolgabirák anyakönyvvezetői megbízása megszűnt; az anyaköuyvek vezetését a járási székhelyeken is a községi jegyzők vették át, megmaradtak azonban auyakönyvvezető helyettesekként azon járási Írnokok, akik 1895-ben államsegélylyel kizárólag ezen czélra lettek a törvényhatóság által szervezve ; ezek ezentúl bár a törvéuyhatóság tisztviselőinek statusában maradnak a községek anyakönyvi hivatalaiban teljesitik szolgálatukat mindaddig, mig a törvényhatóság hivatalaiban beálló üresedések pótlására ott alkalmazást nem nyerhetnek. Kivételt képez e tekintetben a gyomai járás, hol az anyakönyvvezető helyettesi teendők ellátására szervezett irnoki állás csak ideiglenesen lévén betöltve : az ideiglenesen alkalmazott járási írnok állása 1906. deczember 31-ével megszűnt. Az uj anyakönyvi törvény az anyakönyvek vezetését a községi jegyző kötelességévé tevén: az anyakönyvi hivatalok a járási székhelyeken is átvitettek, illetve közel jövőben átvitetnek a községháza épületébe. így vitte át a hivatalt Orosháza község is a községházára a főszolgabíró hivatal épületéből, mi által a hivatal helyiségei szükséges mérvben megszaporodtak ugyan, de ezen áthelyezés a törvényhatóságot pénzügyileg megterheli, amennyiben a törvényhatóság 1895-ben az anyakönyvi helyiséget az orosházai főszolgabírói hivatal épületében Orosháza község 3000 koronát tevő hozzájárulásával építette fel s a község most ezen hozzájárulást visszakéri. Ezen kérdésben is a törvényhatóság a tárgysorozat külön pontja alatt fog határozni. Kétségtelen, hogy Orosháza község kívánságának a méltányossághoz mórt teljesítése elől, sem a békési főszolgabírói lak megfelelő kibővítése elől a törvényhatóság nem térhet ki. E két cziinen is a szükséglet circa 8000 korona, holott a házi tartalék alap, mely az ilyen befektetések fedezésére volna hivatva, nem éri el a másfél ezer koronát. Ha még ezekhez számításba veszem azon 4100 koronát, mely a gyula—Szeghalom—füzesgyarmati távbeszélő szintén el nem mellőzhető brouz vezetékének kiépítése folytán 1908-ban fogja terhelni a törvényhatóságot: circa 12000 korona azon összeg, melyre múlhatatlanul szükség van.- 52 —
