Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (10. évfolyam, 1-53. szám)

1907-08-01 / 29. szám

- 194 Javadalmának kiutalása iránt, az eskü letételének megtörténtét igazoló és

a

............................................. járás főszolgabírója által hozzám teendő jelentés beérkezte

ut

án intézkedem.

Utkaparói minőségében közvetlenül N. N..............................................járási utbiztos

al

á rendelem, akitől a további utasításokat megkapja. Ebből a czélból az eskü letétele után, kinevezési okmányának felmutatása mellett, nevezett utbiztosnál azonnal jelentkezzék."

Az utkaparói szabályzat 2. §-ának utolsó bekezdése töröltetik.

Ez a határozat szabályszerűen közhírré teendő és a megfelelően módosított szabályrendelet 4 példányával együtt az esetleg beadandó felebbezósek kapcsában jóváhagyás czóljából, a kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz felterjesztendő.

Erről a vármegye alispánja további eljárás végett értesittetik. — Kmft Kiadta: dr. Daimel, vármegyei főjegyző.

Járási főszolgabírók. Gyula város polgármestere. Községi Elöljárók. Szarvasmarha sertés és juhtenyésztésről szőlő szabályrendelet.

A földmivelésügyi m. kir. minister ur f. ó 46342 számú rendeletével a szarvasmarha sertés és juhtenyésztésről szóló módosított vármegyei szabályrendelet jóváhagyatván, azt kihirdetés és végrehajtás végett az 1886. évi XXI. t.-cz. 11. §-a értelmében azzal adom ki, hogy a vármegyei hivatalos lap 1903. évi 9-ik számában meghirdetett 500. bgy. 17523—1902. ikt. sz. szabályrendelet ezzel hatályát veszti. Gyulán, 1907. évi julius hó 27-ón. Ambrus Sándor, alispán.

13. bgy. 2840. ikt. szám. 1907.

SZABÁLYRENDELET.

Szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztésről.

1. §. Békésvármegyo területén a községek és azon magánegyének tulajdonát képező bikák, kanok és kosok, akik azokat mások állatainál is tenyésztésre használják, évenként megvizsgáltatnak.

Minden község mindazon apaállattulajdonos, aki apaállatait köztenyósztési czélra is szándékozik használni köteles apaállatait óvenkint január 31-ik napjáig, az azután beszerzetteket azonnal a járási főszolgabírónak (polgármesternek) bejelenteni.

2. §. Közös gulyákban csak pirostarka hegyi fajtájú tenyészbikák használhatók. Ott azonban, ahol a magyarfajtáju szarvasmarhák tenyésztése általánosabb és ily fajta tehenekből külön gulya alakittatik, ezen külön gulyában kizárólag tenyószigazolvánnyal ellátott magyar fajta bikák hajtandók ki. Egyszersmind feljogosittatnak a községek és egyesek, hogy tenyószigazolvánnyal ellátott magyarfajta bikájukat másnak kizárólag magyarfajta tehenéhez fedezésre átengedhessék.

3. §. Minden községben legalább 50 tehénre egy tenyészbika, legalább 40 koczára egy kan, és legalább 60 anyajuhra egy kos kell hogy essék.

Ha valamely községben a kellő számú apaállat nincsen meg, a hiányok beszerzéséről az 1894. évi XII. t.-cz. 25 §-a értelmében a község, illetve a mezőgazdasági bizottság közreműködése mellett hivatalból a járási főszolgabíró gondoskodik.

A községi elöljáróságok kötelesek a nőivarú tenyészállatoknak utolsó deczember havi összeírását mindannyiszor a tenyészapa állatvizsgáló bizottság elé terjeszteni.

4. §. Az apaállatok vizsgálatát a járási mezőgazdasági bizottságnak e czélra alakított küldöttsége teljesiti és pedig a mezőgazdasági bizottság által a bejelentett apaállatok számához és a közlekedési viszonyokhoz képest meghatározott községekben a járási főszol- gabiró, illetve polgármester által kijelölt időben, úgy azonban, hogy a rendes vizsgálatok február hó végéig befejeztessenek.

A vizsgálat azonban a község, társulat, vagy magánosok kérelmére és költségére a rendes vizsgálati helyen és időn kívül is megejthető.

A községi elöljáró köteles intézkedni az iránt, hogy a községben levő és vizsgálat alá eső apaállatok a kitűzött határidőben a bizottság elé vezettessenek.

Az illetékes kér. állattenyésztési felügyelő az apaállati vizsgálatok határidejéről a bizottság elnöke által mindenkor értesítendő.

5. §. A járási mezőgazdasági bizottságnak az apaállatok megvizsgálásával megbízott küldöttsége az elnökön kívül az illetékes községi vagy kör állatorvosból és egy, a bizottság által kijelölt, az állattenyésztésben jártas gazdából áll, kinek akadályoztatása esetén az elnök más alkalmas tagot hiv meg.