Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (10. évfolyam, 1-53. szám)

1907-06-27 / 25. szám

szállít. Ezen utóbbi törvényes intézkedés folytán több Ízben merült fel kérdés az iránt, hogy milyen alapon torolható meg az első sorban említett törvény, illetve rendelet szakaszokban előirt kötelesség megsértése olyan esetekben, a midőn a tulajdonos személyében beállott változás sem adás-vétellel, sem pedig az állat elhajtásával (szállításával) egybekötve nincs, hanem egyéb szokásos módon, nevezetesen csere vagy ajándékozás utján történik?

Erre vonatkozólag értesítem a törvény hatóságot, hogy a hasznos háziállatok tulajdonosának személyében előforduló változások ellenőrzése és nyilvántartása iránt állat- gészség rendőri szempontból előirt szabályok áthágása, amennyiben az 1888. évi VII. t.-cz. a büntetésre nézve intézkedést nem tartalmaz, általában az 1893. évi márczius hó 7-ón 1618. sz. a. kiadott itteni rendelet alapján torlandó meg, mihez képest már az 1901. évi augusztus hó 30-án 21384. sz. a. hozott itteni határozatban kimondatott, hogy a tulajdonjog szabályszerű átíratása nélkül létrejött csereügylet is a fent idézett rendelet szerint minősülő és büntetendő kihágást képez.

Amennyiben tehát állatok marhalevél nélkül cserébe vagy ajándékba adatnak, illetve vétetnek, úgy a fentiek értelmében az 1888. évi VII. t.-cz. 154. §-nak a) pontja alapján büntetés meg nem állapítható ugyan, mindazonáltal, minthogy a marhalevél hiánya az ilyen esetekben is kötelező szabályszerű tulajdonjog átiratás elmulasztását is szükség- képen maga után vonja, ennélfogva az 1618—1893. számú rendelet szerinti eljárás ilyenkor is indokolt és törvényszerű lesz. — Budapesten, 1907. évi május hó 30-án. A minister megbízásából: C s a b a y s. k., ministeri osztálytanácsos.

HH8/I1I-8. számú F. M. körrendelet.

Valamennyi törvényhatóságnak. Tekintettel arra, hogy az olyan esetekre, amidőn az 1888. évi VII. t.-cz. értelmében marhalevéllel való ellátásra kötelezett állatnak tulajdonosa marhalevelét fölmerülő szükség esetében az egészségi bizonyítvány megújítása, az irányítás és átíratás eszközlése végett, az idézett törvényhez kiadott ugyanazon évi 40000. számú végrehajtási utasítás 26. §-ban előirt módon, a marhalevélkezelőnek bemutatni elmulasztotta, vagy pedig midőn ilyen állat birtokosa, eladásra szánt állatokat hátiratolt marhalevél mellett elhajt vagy szállít, az idézett t. ez. végrehajtási rendelet a büntetésre nézve intézkedést nem tartalmaz : ennélfogva a jelzett nemű mulasztásokat az 1879. évi XL. t.-cz. 1. §-a alapján ezennel kihágásnak minősítem, mely kihágás 100 forintig terjedhető és az 1888. évi VII. t.-cz. 156. §-ban jelzett czélokra fordítandó pénzbüntetéssel sújtandó. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel és miheztartás végett értesítem. Budapesten, 1893. évi márczius hó 7-én. Bethlen, s. k.- 176 Járási főszolgabírók. Gyula város polgármestere. Községi elöljáróságok. Járási és községi orvosok. Központi tisztviselők.

Gazdasági munkás és cselédsegélypénztár ügyeiben való eljárás.

A m. kir. földmivelésügyi minister ur alábbi rendeletét tudomás és miheztartás végett közlöm. — Gyulán, 1907. évi junius hó 18-án. Ambrus Sándor, alispán.

47050/1907 -VI—1. számú F. M. körrendelet.

Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének.

Előfordult eset kapcsán a belügyminister úrral egyetértőleg arról értesítem a Czimet, hogy oly esetekben, midőn valamely járási tisztviselő — az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár ügyeiben, akár közvetlen rendeletemre, akár rendeletemből kifolyólag, a segélypénztár igazgatóságának megkeresésére eljár, ezen eljárásból kifolyólag sem útiköltséget, sem napidijat a segélypénztár terhére nem számíthat fel, mert ezen eljárása oly közérdekű kiszállás jellegével bir, amelyre az 1902. évi 125000. számú bel ügymin isten rendelettel kibocsátott vármegyei ügyviteli szabályzat 25. §-nak a közérdekű kiszállásokra vonatkozó rendelkezései érvényesek.

Megjegyzem, hogy a belügyminister úrral egyetértőleg kiadott ezen rendelkezésem nemcsak azon tisztviselőre vonatkozik, ki az 1900. évi XVI. t.-cz. 30. §-a alapján, —