Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (10. évfolyam, 1-53. szám)
1907-06-20 / 24. szám
169 3. §. Minden konyhára szolgáló kémény, valamint a tűzzel dolgozó iparosok és ipartelepek kéményei is havonként legalább egyszer, ott azonban, hol a napnak nagy részén, vagy éjjel tüzelnek, havonként legalább kétszer arra jogosított kéményseprők által tisztitandó; egyedül szobák fűtésére szolgáló tűzhelyek folytán épített kémények, — amennyiben azok a nyári s melegebb időszak alatt nem használtatnak, — csak a téli időszak alatt sepreudők, az 5. §-ban megszabott dijak mellett. A kémények rendszerint a községi elöljáróság által meghatározandó sorrendben s napokon és a kéményseprésre alkalmas időben seprendők. A háztulajdonosok által jelzett sürgős szükség esetén azonban soronkivül s lehetőleg azonnal. 4. §. A kéményseprő kötelessége gondoskodni arról, hogy minden kémény tisztán tartassák. Ennek kellő foganatosithatása czéljából a házak és azok kéményéről rendes jegyzéket vezet a 3. §-ban meghatározott időszakban minden házhoz elmegy és a tisztítást teljesiti s a mennyiben az a házbeliek által elleneztetnék, erről a rendőrhatóságnak jelentést tesz. 5. §. Minden egyes zártkémény seprési dija 20 fillérben, emeletes házakban az emeletek száma szerint szintén 20 fillérben, a nyitott kémények seprési dija pedig 10 fillérben állapittatik meg. A gyárkémények és a tűzzel dolgozó iparosok műhelykéményeinek seprési dija szabad egyezkedés tárgya. Az egyezség nem sikerülte esetén ezekre nézve a sepretési dijat az I. fokú iparhatóság állapítja meg, melynek határozata ellen fokozatos felebbezésnek vau helye. 6. §. Az ekként megállapított seprési dijak a községek által az egyes konyhára szolgáló, vagy egész éven át használatban levő kéményekre minden évben kivetendő és évnegyedenkint községi pótadó módján beszedendő s havonként utólag az illető kéményseprőnek bélyeges nyugtájára kifizetendő Azonban egyedül a téli évadban használt kémények seprési dija esetről-esetre a tulajdonosok által közvetlenül a kéményseprőknek fizetendő. 7. §. A folytonosan használatban levő takaréktűzhelyek s ezek csöve 3 hónaponként tisztitandók, a kéményseprő, vagy pedig a házi cselédek által; a kéményseprő igénybevétele tehát kötelező nem lévén, az alábbi dijakat a kéményseprő csak az esetre számíthatja fel, ha ily munkálattal kifejezetten megbizatik. A kéményseprő felszámíthat : a) egy sütő nélküli takaréktüzhely tisztításáért csővel, vagy a nélkül 10 fillért ; b) egy takaréktűzhely tisztításáért egy sütővel, vagy több sütővel, csővel, vagy cső nélkül 15 fillért; c) egy takaréktüzhely tisztításáért két, vagy több sütővel, csővel, vagy a nélkül 20 fillért; d) egy kályha tisztításáért csővel, vagy a nélkül 20 fillért. A kályhák, takaréktüzhelyek, kályha és egyébb füstvezetőcsövek tisztogatásának iparszerü elvállalása és teljesítése a kéményseprő iparhoz tartozó tevékenységet képezvén a mennyiben ezen munkálatokat nem maguk a tulajdonosok, vagy hozzátartozóik, vagy segéd személyzetükkel végeztetnek, azokat csak megfelelő engedélyei biró kéményseprők által teljesittethetik. Egyesek ilyen munkálatok teljesítésére iparigazolványt nem nyerhetnek, amennyiben ezekkel a munkálatokkal mégis iparszerüleg foglalkoznának, azoktól eltiltandók, oly figyelmeztetéssel, hogy ha ezzel fel nem hagynak, ellenük a kéményseprő ipar jogosulatlan gyakorlása miatt kihágás! eljárás fog megindittatni. 8. §. A kémények égetése évenként egyszer, rendszerint télen eszközleudő, más évszakban csakis esős időben szabad kéményeket égetni. Az égetés a helyi közigazgatási hatóságnál mindenkor előre bejelentendő s az csakis a kirendelt hatósági közeg felügyelete mellett eszközölhető. A szükséges égő anyagról a háztulajdonos tartozik gondoskodni. A kémények égetési dijában egy kémény egyszeri égetéséért földszintes háznál 80 fillér, emeletes háznál pedig egy korona jár a kéményseprőnek. 9. §. A kéményseprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben s különösen a kémények közelében meg van-e a tűz- veszélv ellen a kellő rend.
