Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1907. január-december (10. évfolyam, 1-53. szám)
1907-05-02 / 17. szám
- 112 vallásfelekezetbe szabályszerűen beléptek volna, vagy a most jelzett vallásra áttértek volna, a fennálló jogszabályok, jelesül az 1895. XLIII. t.-cz. 28. §-a, illetve az abban felhívott 1868. Lili. t.-cz. 1—5. és 7. §-ainak határozott rendelkezései, valamint az idézett törvény végrehajtása tárgyában, 56/1896. eln. sz. a. kiadott vallás- és közoktatásügyi miuisteri rendelet 4., 6., 7., 8. és 9. §-aiban foglalt határozmáuyok értelmében, törvény szerint baptistáknak nem tekinthetők s vallásuk az állami auyakönyvbe »baptistá«- nak be netu jegyezhető, jóllehet magukat baptistáknak nevezték és nevezik. Azoknak vallása ellenben, akik a baptista vallásfelekezet törvényes elismerése után, a baptista vallásfelekezetbe beléptek, vagy a most jelzett vallásra áttértek, az állami anyakönyvbe »baptistá«-nak jegyzendő be. Megjegyzem, hogy erre az adatra is alkalmazást nyer az A. T. 23. §-a, mely szerint »az anyakönyvvezető köteles a félek szóbeli vagy írásbeli bejelentésének helyességéről, — ha abban kételkedni oka van, — alkalmas módon meggyőződést szerezni.* Amennyiben tehát az auyakönyvvezetőnek egyes, anyakönyvi bejegyzés tárgyát képező esetekben különösen most, a törvényes elismerést nyomban követő időben nem lenne közvetlen tudomása a felől, hogy a baptista vallásunak bemondott fél jogilag csakugyan ehhez a vallásfelekezethez tartozik-e, meg kell kívánnia, hogy az illető fél az 1868. évi Lili. t.-cz. értelmében történt áttérést áttérési bizonyítvánnyal, illetőleg a belépést a baptista hitközség elöljáróságának bizonyítványával igazolja. A szóban forgó bizouyitványban a hitközségi elöljáróságnak azt kell igazolnia, hogy az illető fél belépéséről az illetékes közigazgatási hatóság utján értesittetett. Megjegyzem, hogy ezidőszeriut Magyarországon csak a budapesti baptista hitközség van törvényesen megalakulnak elismerve, ennélfogva mindaddig, amig újabb baptista kitközségek szabályszerűen nem alakulnak, a baptista vallásfelekezetbe történt áttérések, illetőleg belépések tekinthetők csak jogérvéuyeseknek, amelyek a budapesti baptista hitközség elöljáróságának bizonyítványával igazoltatnak, illetőleg csak azon áttérések érvényesek, amelyek a budapesti baptista hitközség elöljárója előtt történtek s azok a belépések, amelyek az 1896. évi 56. V. K. M. rendelet értelmében a budapesti polgár- mester előtt történvén, azokról az idézett rendelet 8. §-a értelmében a budapesti baptista hitközség a budapesti polgármester által lett értesítve. Budapesten, 1907. évi április hó 9-én. A minister helyett: Hadik s. k., államtitkár. Járási főszolgabírók. Gyula város polgármestere és rendőrfőkapitánya. Községi elöljárók. 6283—1907. ikt szám. — Ezt a belügyministeri rendeletet tudomás és miheztartás végett czimetekkel közlöm. Gyulán, 1907. évi április hó 25-én. Ambrus Sándor, alispán. 37836/1907.—V—C. számú B. M. körrendelet. A különböző útirányban kivándorlókkal szemben követendő eljárás egyöntetűsége. 1. Valamennyi vármegye alispánjának. 2. Valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város rendőrkapitányának. 3. A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányának. Panasz emeltetett nálam az iránt, hogy az útlevél kiállítására jogosult némely hatóság más eljárást követne azokkal szemben, kik a fiumei útirányban szándékoznak kivándorolni és mást az egyéb útirányt választott kivándorlókkal szemben, nevezetesen, hogy a fiumoi útirányban kivándorlóktól nem, vagy nem oly szigorúsággal követelnék meg mindazon feltételek beigazolását, melyek a törvény értelmében minden kivándorlóra nézve egyaránt kötelezők. Fel kell tételeznem ugyau, hogy a hatóságok a kivándorlók részére szükséges utlevek iránti kérvények elbírálása alkalmával a kiváudorolhatást tiltó törvényes korlátozások fenn vagy fenn nem állását a bejelentett útirányra való tekintet nélkül minden kivándoróval szemben egyformáit mérlegelik, mindazonáltal a netán fenforgó kételyek eloszlatása, nemkülönben a követendő eljárás egyöntetűségének biztosítása czéljából hang-