Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)
1906-02-17 / 7. szám
44 verezte és a községházára bevitt#. Az esetnek a faluban Ilire kelvén, nagy tömeg csoportosult a községháza előtt és a pénzügyőrök kiadását követelte, azonban erőszakoskodás nem történt és a csakhamar megérkezett csendőrök a tömeget békésen szétoszlatták. Molnár Mihály sebe könnyebb természetű. A másik esetben Dobozon január 29-én mintegy 100 egyénből álló csoport a községházára rontott be, a hol az uradalmi kisbérietekre vonatkozó összeírást foganatosító községi írnokot fenyegetésekkel arra kényszeritette, hogy az összeírást hagyja abba és a már elkészült iratokat tépje össze. Ezután a csoport a földmi velő egylet helyiségébe vonult vissza. Mindezen esetekben a tettesek ellen a nyomozás és a kiderített tettesek ellen a büntető eljárás folyamatba tétetett. A Dobozon történt zavargás ügyében a községbe kiszállott főszolgabíró megállapította, hogy az összeírás megakadályozásának eszméje a földmivelő egyletből indult ki és miután a cselekmény előidézésében Kukola Mihály községi esküdtnek, a földmivelő egylet elnökének is része volt, ellene a fegyelmi eljárást azonnal elrendelte, egyben miután az illetők cselekményében az 1878. évi V. törvényczikk 163. és következő §§-aiba ütköző bűncselekmény ismérvei látszanak fenforogni, az esetet a kir. ügyészség tudomására hozta. A magam részéről szigorúan utasítottam az egyletet, hogy az alapszabályokkal ellenkező működéstől feloszlatás terhe alatt tartózkodjék. A deczember 30-án a kinevezett főispán eskütétele alkalmából Gyulán történt eseményekről az időközben megtartott rendkívüli közgyűlés elé terjesztett jelentésemben részletesen megemlékeztem. Súlyosabb természetű, leginkább halálos végű baleset 11 fordult elő. Az öngyilkosságok száma 16, a kísérletek száma 4 volt. A vagyonbiztonság állapota deczember hóban rosszabbra, januárban ismét kedvezőbbre fordult. Deczemberben 68, januárban 49 ily bűncselekményről jelentettek hatóságaink. Az esetek tárgyát túlnyomó részben kisebb értékű tárgyak és élelmi szerek ellopása képezte és ezen esetek szaporodása a téli kereset hiány okozta szegénységben keresendő. Súlyosabb eset volt a már említett gyilkossággal párosult rablás és az Öcsödön Izbéki Sándor kárára történt mintegy 12000 korona készpénz ellopása. Tűz 16 esetben fordult elő, nagyobb, mintegy 10000 korona értékű kárt a Békéscsabán történt és Reisz Gyula kereskedő raktárát elhamvasztó tűzvész okozta. A közbiztonság állapotát az egész 1905. évre visszamenőleg tekintve azt változatlannak és általában kielégítőnek jelenthetem. A rósz gazdasági viszonyok következtében beállott általános szegénység sem okozott a közbiztonság ellenes cselekményekben számottevő emelkedést. III. Közgazdaság. 1. Mezőgazdasági állapotainkban a tél folyamán kiemelkedőbb mozzanat nem fordulváu elő, leginkább csak annak megállapítására szoritkozhatom, hogy gazdáink nagy megnyugvással látták a vármegyeszerte leesett elég vastag hótakarót a szépen fejlődött őszi vetések fölött elterülni. Az őszi bőséges esőzések a lassan olvadó hóié az altalajt is jól beáztatván, az eddigiek szerint szép reményekre jogosító kilátásokkal biztatnak. — Nagy szükség is vau arra, hogy az eddigieknél bőségesebb legyen a termés, sőt mondhatuára, a 12-ik órában vannak gazdáink a várakozás és biztató reménykedések közepette, hogy szemes terményük, takarmánytermésük és ipari növényeik több haszonnal fizessenek az elmúlt két mostoha év terméseinél, mert máskülönben az amúgy is válságos állapotok még rosszabb fordulatot vehetnek. Az őszi búzák, rozsok, a késői enyhe ősz és tél eleje alatt igen szépen megerősödtek és elbokrosodtak, jelenleg a kitelelés vége felé lévén, ez ideig semmi kívánni valót sem hagynak hátra, csak azt, hogy a tél utói száraz, fagyos éjjelek, a nappali olvasztó meleggel ne váltakozzanak hosszú egymásutánban. Vármegyénk egy igen fontos ipari növénye, a dohány átadása is befejezést nyert, sajnos azonban, hogy annak is csak fél sikeréről számolhatok be, amennyiben a termés kataszt. holdanként 2 mázsától 6 m/m. között variált, az átlag termés 4 m/m, és az átlagár 39 korona volt. Az állattenyésztés fejlesztésére az idei év és tél sorvasztólag hatott, a teleltetés a gazdáknak igen sok gondot okozott, bár az Ínség, — amitől már az ősz elején féltünk, — nem következett be, de igen sok elcsigázott jószág várja a tavaszt és a nyári jobb takarmányozást. Itt említem meg, hogy vármegyénk Gazdasági Egylete is rendezett a tél folyamán ismét
