Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)
1906-11-08 / 42. szám
IX. évfolyam. Gyula, 1906. november 8 42-ik szám BÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési di] egy évre 8 korona. Hirdetési di] minden sző után 4 fillér. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. Szabályrendeletek. Közérdekű határozatok. Járási főszolgabirák. Gyula város polgármestere. Községi elöljárók. Közúti költségvetés 1007—1008. évekre. Ad. 396—1906. sz. A törvényhatóságnak alábbi határozatát közhirrótótel végett közlöm. — Gyulán, 1906. év november hó 6-án. Ambrus Sándor, alispán. KIIRT CZIKK Bókósvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1906. évi október hó 9-ón és folytatva tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 396. bgy. 13733. ikt. szám. 1906. A vármegye alispánja a törvényhatósági utak építési, kezelési és fenntartási szükségleteinek, valamint azok fedezésének megállapítása tárgyában, a vármegyei közigazgatási bizottság által, az 1907—1908-ik évekre nézve megállapított költségelőirányzatot beterjeszti. A bemutatott és a vármegyei közigazgatási bizottság folyó évi kb. számú határozatával letárgyalt és elfogadásra ajánlott 1907—1908. évi költségelőirányzatot az 1007. évre 946421 korona 13 fillér bevétellel, 657685 korona 96 fillér kiadással, 288735 korona 17 fillér maradvánnyal, az 1908. évre: 757401 korona 66 fillér bevétellel, 570487 korona 96 fillér kiadással, 186913 korona 70 fillér maradvánnyal a a törvényhatóság elfogadja és megerősíti, mert az ellen az 1890. évi I. t-cz. 22. §-a értelmében, 15 napig történt közszemlére kitétel ideje alatt, felszólamlás vagy észrevétel nem tétetett és mert a költségelőirányzathoz csatolt részletes indokolás szerint, annak egybeállítása ellen érdemi szempontból a törvényhatóság sem talál semmi kifogásolni valót. — Elhatározza a törvényhatósági bizottság, a költség- előirányzat megállapításával kapcsolatban és az 1890. évi I. t-cz. 23. §-a alapján úgy a kézi, uvint az igás minimumnak alkalmazásba vételét és azoknak pénzértékben való kötelező megváltását is, miből folyólag a helyi viszonyokra tekintettel, egy kézi napszám váltságárát úgy a kézi minimumokra, valamint az 1890. évi I. t.-cz. 25. §-a értelmében utadókötolezettekre 1 (egy) koronában, egy igás napszám váltságárát pedig 6 (hat) koronában állapítja meg. Kézi utadóminimumot fizetnek azon lakosok, akiknek egyenes állami adója 30 korona, vagy annál kevesebb, igás minimumot pedig fizetnek azok, akiknek állami adója 60 korona, vagy annál kevesebb és legalább két igavonó állattal birnak. Az igás és készpénz minimumok készpénzben vonandók le, ellenben az egyenes államadót nem fizető utadókötelezetteknek az 1890. évi í. t.-cz. 25. §-a és a vonatkozó vármegyei szabályrendelet értelmében tetszésükre bizatik, hogy tartozásukat készpénzben vagy természetben róják le. Az ekként kirovandó minimumokon kivül, a még mutatkozó szükséglet fedezésére, a vármegye területén’ a folyó évben előirt és a közúti törvény 23. §-ban megjelölt egyenes állami adók alapján, a százalék szerint kivetendő útadó az 1907. és 1908. évekre 10°/0 (tiz) százalékban állapittatik meg.
