Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)

1906-06-21 / 24. szám

163 bizottságnak az állami adók beszedése s az ujonczok előállítása körül való eljárás tárgyában hozott törvényhatósági határozatát megsemmisítette, az említett határozatnak teljes egészében való fenntartását hozta javaslatba. Az alkotmányellenes kormány kinevezését tudató ministorelnöki valamint a törvények és a törvényes rendeletek megtartása tárgyában a törvényhatósághoz intézett ministeriumi körrendeleteket, minthogy a kormányt parlamentárisnak nem tartja, azzal szemben a legnagyobb foka bizalmatlanság indokolt, az abban foglaltak figyelmen kívül hagyásával irattárba helyezni véleményezte.

Krcsmarik Jánosnak Békésvármegye főispánjává történt kinevezését tudató belügyministeri rendelettel szemben gróf Wenckheim Dénes indítványára azt a javaslatot tette a törvényhatósági bizottságnak, hogy a kinevezést mint törvénytelent tudomásul ne vegye, az esetleg összehívandó törvényhatósági ülésen részt no vegyen s a vármegye tulajdonát képező főispáni lakást és hivatalos helyiséget rendelkezésére ne bocsássa s ezen helyiségek kulcsainak átadását tiltsa meg. — Felkérte továbbá a vármegye alispánját, hogy a főispáni kinevezést tudató belügyministeri leirat tárgyalása czéljából közgyűlést hívjon össze, valamint a végből is, hogy határozza el a törvényhatósági bizottság, hogy ugv az alispán felfüggesztése, valamint az állami javadalmazás beszüntetése esetén azonnal és az 1906-ik évi január első felében is rendkívüli közgyűlés hivandó egybe.

A vármegye alispánjának azon jelentésére, amelyben a múlt évi deczember hó 29-én és 30-án, illetőleg a főispáni beiktatás alkalmából, a vármegye szék- házában és azon kívül történt eseményeket adja elő, azt véleményezte, illetőleg indítványozta, hogy a törvényhatósági bizottság a törvénytelen főispán által összehívott közgyűlést és az azon letett esküt érvényesnek ne fogadja el, illetőleg tartsa fent az e tárgyban deczember hó 14-én 823- szám alatt hozott határozatát és hogy a vármegyeházának a csendőrség által önhatalmúlag és törvénytelenül történt megszállása, valamint a tisztviselőknek és a vármegyei bizottsági tagoknak a vármegyei széképületbe való bejuttatásának katonaság és csendőrség által történt megakadályozása miatt a megtorló eljárás tétessék folyamatba, végül hogy azon tiz vármegyei bizottsági tagnak magatartása felett, akik a főispán által összehívott közgyűlésen megjelentek és ez által esküjének letételét lehetővé tették, — megbotránkozását fejezze ki

Megállapodott az alkotmány védő bizottság január hó 5-ón tartott ülésén abban is, hogy a j nuár hó 15-ére a vármegye alispánja által egybehívott közgyűlésen, valamint a január havi közigazgatási bizottsági ülésen akkóp jár el, hogy amennyiben a közigazgatási bizottsági ülésen a kinevezett főispán foglalná el az elnöki széket, a törvénytelen főispán elnöklése elleni tiltakozásnak kifejezése mellett az ülésről távozni fognak és ha a január hó 15-re egybehívott közgyűlés megtartása fegyveres erővel megakadályoztatnók, az erőszaknak engedve, egy később meghatározandó helyiségbe vonulnak s a közgyűlést ott fogják megtartani.

Az alkotmányvódő bizottság február hó 26-án tartott és egyben utolsó ülésében tekintettel arra, hogy a törvénytelen kormány az erőszakos és alkotmány- ellenes intézkedéseknek időközben egész sorozatát követte el, amelyek mindazt igazolták, hogy a kormány az alkotmány rendelkezésének megsértésével mindinkább az önkényuralom s a nyers erőszak terére lépett, az önkéntes adók s az önkéntes ujonczok kérdésében foglalt elvi álláspontjának fenntartása mellett, indokoltnak tartotta a törvényhatósági bizottság oly értelmű állásfoglalást, amely szerint a vármegye tisztviselői felhivandók lennének, hogy a magyar alkotmány védelme érdekében mindaddig híven tartsanak ki a vármegyétől nyert tiszti megbízatásuk mellett, amig csak az ország bizalma nélkül uralmat gyakorló kormány törvényes esküjükkel és lelkiismeretűkkel szemben való ténykedést és nyílt törvényszegést nem követel tőlük. A bizottságot ebben a felfogásában az a körülmény vezette, hogy az önkéntes adók és ujonczok kérdésében elfoglalt álláspontja merev fentartásának a változott viszonyok folytán, különösebb gyakorlati értelme nincs és e részben a lakossághoz intézendő oly tartalmú felhívással, hogy a törvénytelen kormánynak sem adót ne fizessen, sem katonának önként senki be ne álljon, a nemzeti ellenállás érdekeit eléggé szolgálhatni vélte, másrészt hogy megakadályozza megbízható tisztviselői helyet , kétes és közigazgatáshoz nem értő elemeknek a helyi kormányzatba való bevonulását, ami a közérdeknek és a honpolgároknak orvosolhatatlan kárával járna.

A belügyminister a törvényhatósági bizottságnak, a főispán kinevezésével és beiktatásával szemben elfoglalt álláspontját magában foglaló határozatait másodízben megsemmisítvén, nehogy közigazgatási anarchia következzék be, a fennálló kényszerhelyzet okadatolttá tette, hogy álláspontjának változatlan fenntartása mellett