Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)

1906-06-07 / 22. szám

A törvényhatósági bizottság méltányolva folyamodónak mint volt vármegyei tisztviselőnek szorult anyagi helyzetét s a csapást, mely fia hirtelen elhalálozásával érte s tekintve, hogy a kérvényhez csatolt számlákkal igazolva van miszerint a temetési költségek 401 koronát tettek ki, a melyeket folyamodó nyugdijából s csekély fizetéséből fedezni nem képes, segély czimón a felmerült temetési költségek fedezésére a múlt évi ln/„-os közigazgatási pótadó maradványának terhére 300 koronát megszavaz azzal, hogy a vármegye alispánját felkéri, miszerint a segély összegből az utalványozás alkalmával a még kifizetetlen számlabeli összeg kifizetése iránt intézkedni szíveskedjék.

A segély megadását a jelenvolt megyebizottsági tagok egyhangúlag megszavazták.

Erről további megfelelő eljárás végett a vármegye alispánja, Kiss Gyula nyugalm. vármegyei,'főszámvevő s kir. számvevőség órtesittotnek — Kmf. Kiadta: Kiss László, vármegyei I. aljegyző.

7833^ikt.

1906

EV. Járási főszolgabirák, Gyula város polgármestere és községi elöljárók.

Selyemtenyésztésre szükséges lombfeleslegek felhasználása.

M. kir. földmivelésügyi minister ür alábbi rendeletét miheztartás s tudomás végett közlöm. Gyulán, 1906. május 29. Ambrus Sándor, alispán.

Másokat. 38744/VII. A. I. 1906. M. kir. földmivelésügyi minister.

Arad, Bácsbodrog, Baranya, Bars, Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fejér Győr, Hajdú, Heves, Hont, Jásznagykunszolnok, Komárom, Krassószöróny, Moson, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsony, Sopron. Somogy, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Te- mes, Tolna, Torontál, Ugocsa, Vas, Veszprém, Zala és Zemplén vármegye alispánjának.

Selyemtenyésztési szakközegeim az egyes községekben mutatkozó szederfalomb- hiányt akként igyekeznek megszüntetni, hogy az illetékes hatóságoktól más községek lombfeleslegének átutalását kérelmezték- Ezen kérelmet az illetékes járási főszolgabirák a selyemtenyésztós előmozdítása érdekében ez ideig kedvezően intézték el: — újabban azonban arról értesültem, hogy egyes főszolgabirák a lombátutalási kérelmek feletti határozást az érdekelt községek elöljáróságaira bízzák, melyek kivétel nélkül megtagadják szederfa- lombfelcslegüknek más közsógbeli selyemtenyósztők részére való átengedését. Miután a közutaknak szederfákkal való beültetése épen azért képezte az államkormányzat egyik különös gondját, hogy a selyemtenyésztés fejlődése ez utón is előmozdittassók és mert elfogadható indok nem hozható fel az ellen, hogy a selyemtenyésztós érdekében ültetett szederfák lombfölöslege oly szomszédos selyemtenyósztőktől megtagadtassék, a kiknek e czélból nem áll elegendő lomb rendelkezésre: — utalással az 1884. évi október hó 22-ón kiadott 60972/1883. III- a. számú, valamint az ennek kiegészítését képező és 1887. évi április hó

4-én 15874. sz. belügyministeri i endeletekrc, melyek szerint az állami, törvényhatósági és községi közutak mellett ültetett szederfáknak selyemtenyésztési czélra való levelezése ház és földtulajdonosok által meg nem tagadható s őt utalással az 1894. XII. t.-cz. 95. §-ának

d) pontjára, mely határozottan kimondja, hogy kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható az, a ki a közutakon, köztereken, vagy utczákon levő szederfákról a selyemtenyésztési czélra való lombszedést jogtalanul megakadályozza.—Fölhívom alispán urat, utasítsa a járási főszolgabirákat, hogy a köztereken és közutak mentén ültetett szederfák lombfeleslegének átengedése iránt selyemtenyésztési szakközegeim részéről előterjesztett kérelem felett mindenkor önmaguk határozzanak, mert e kérelemnek a községi elöljáróságok elé való utalása esetén alig lesz megakadályozható, hogy a lombfeleslegek átruházásának kicsinyes érdekek útját ne állják.

Selyemtenyésztési szakközegeim által e részben előterjesztendő kérelmek kedvező elintézésére annyival is inkább számitok, mert a lomb átutalási iránti kérelem kifejezetten csakis lombhiánnyal küzdő községek részére fog igénybe vétetni és csakis lombfelesleggel rendelkező községektől. De nem szolgálhat indokul a lornbfeleslegek átutalásának megakadályozására az a többször hangoztatott kifogás sem, hogy ily átutalás esetén nem ellenőrizhető kellően, vájjon tényleg a jogosultak birtokába jut-e a lomb, mert a selyemte- nyósztós szempontjából tulajdonképen az a lényeg, hogy selyemtenyósztő vegye igénybe.

De egyébiránt a jogosulatlan lombszedós az érdekelt községek által kiállítandó igazolvány alapján mindenkor megakadályozható akként, hogy a más közsógbeli lakosok a lombfelesleggel rendelkező községekben csak saját községük elöljáróságától kiállított igazolvány alapján volnáuak a lombszedésre feljogositandók. Budapest, 1906. évi május hó 19-ón. A minister helyett : R a p ai c s s. k., államtitkár.