Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)
1906-05-24 / 20. szám
IX. évfolyam Gyula, 1906. május 24 20-ik szám r r BEKESVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési dij egy évre 8 korona. fürdetés! di] minden szó ntán 4 fillér. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. 7426. ikt. 1906. I. Járási főszolgabirák és Gyula város polgármestere. Védekezés a ragadós száj* és körömfájás ellen. A közgazdaságnak egyik igen fontos érdeke a kedvező állategészségügyi állapot, mit főként a ragadós állati betegségek elterjedése ellen való védekezéssel lehet elérni. Kiváló súly helyezendő tehát arra, hogy a felmerülő állati betegségek bejelentése gyorsan, idejekorán történjék, hogy a védekezési intézkedések késedelem nélküli hathatós foganatosításával és annak kellő ellenőrzésével a betegségek helyhez kötése biztosittassók. Köz- gazdasági szempontból különösen nagy jelentőséggel bir a ragadós száj- és körömfájás betegség, metyről közismeretes, hogy a legkönnyebben terjed és az állattartó gazdákra és állatkereskedőkre úgy a belforgalomban, mint az állatkivitelnól a legsúlyosabb károkat ró. Említett károsodásokat megelőzendő, azon kedvező alkalomból, mely szerint a vármegye területe ezidőszerint teljesen ment ezen betegségtől, a következőket rendelem el: 1. Utasitandók a községi elöljárók, hogy kéthetenként egyszer tegyék közhirró, hogy mindenki köteles állatjainak belső megbetegedését vagy elhullását az elöljáróságnak bejelenteni és hogy a bejelentéssel járó hivatalos vizsgálat költségei az állattulajdonost nem terhelik. 2. A közös nyájak pásztorainak szigorúan meghagyandó, hogy reájuk bízott nyájakban előforduló megbetegedéseket fogadalmukhoz híven pontosan jelentsék be s a beteg vagy gyanús állatot azonnal különítsék el. Ugyanígy figyelmeztetendők a pásztorok arra is, hogy a tavaszi számbavétel és vizsgálat után szarvasmarhát csak abban az esetben fogadjanak be a nyájba, ha ennek kedvező egészségi állapotát az illetékes hatósági állatorvos Írásban igazolja. Nyájból vásárra hajtott és el nem kelt szarvasmarha, valamint a mészárosok, marhakereskedők és marhahizlalók máshonnan behozott szarvasmarhái a községi marha- állománytól elkülönítve bocsáthatók csak legeltetésre és a behozataltól számított 8 napon át elkülönitve helyezendők el, minek szigorú végrehajtására és szoros ellenőrzésére az elöljáróságok utasitandók. 3. A mészárosok, marhakereskedők és állandó üzlettelepen marhát hizlalók a 40000/1888. számú rendelet 38. §-ában előirt azon kötelességeikre, hogy az idegen helyről behozott szarvasmarhákat a behozataltól számított 12 óra alatt bejelenteni s a vonatkozatos marhaleveleket átadni el ne mulasszák, ismételten figyelmeztetendők. 4. Ugyancsak utasitandók az elöljáróságok, hogy a községi mezőőröknek tegyék kötelességévé azt, hogy az őrizetükre bízott földterületeken általuk észlelt állati megbetegedési és elhullási eseteket a községi elöljáróságoknak jelentsék be, különösen akkor, ha azt tapasztalják, hogy az illető állat tulajdonosa bejelentési kötelezettségének nem felelt meg. 5. Utasitandók a községi állatorvosok, hogy a legeltetési idény alatt a legelő szarvasmarha tálkákat időnként váratlanul vizsgálják meg és ez alkalommal ellenőrizzék azt is, hogy a pásztorok megtartják-e a bejelentésre vonatkozó szabályokat és befogadnak-e olyan állatokat, a melyek kedvező egészségi állapota kellően igazolva nincs. 6. Utasitandók a községi elöljárók, hogy a vásárjog tulajdonosok, illetőleg bérlők által az országos és heti állatvásárok ellenőrzésére mindig kellő számban alkalmazandó állatorvosokat figyelmeztessék arra, hogy a vásárok ellenőrzésénél a száj- és körömfájásra különös figyelemmel legyenek. Végül felhívom Czimeteket, hogy a ragadós száj- és körömfájás betegségek fellépte esetén a 24500/1904. számú rendelet keretében nyomban és hathatósan tegyenek meg mindent annak sikeres helyhezkötósóre. Gyulán, 1906. évi május hó 16-án. Alispán helyett: dr. D a i m e 1 Sándor, vármegyei főjegyző.
