Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1906. január-december (9. évfolyam, 1-48. szám)

1906-05-14 / 19. szám

— 135 81 Nagyszénás község képviselőtestületének határozata, községi pótadók törlése tárgyában.

82 Szeghalom községnek, a Simay községi kisdedóvodai szabályrendelet módosítása tárgyában hozott határozata s ez ellen dr. Chrisztó Pál* és társai felebbezése.

84 Füzesgyarmat község és Kner Izidor között kötött vállalati szerződés.

85 Túri János és társai Gyulavári községi esküdtek felebbezése a napidijaik kiutalását megtagadó képviselőtestületi határozat ellen.

86 Mezőberény község képviselőtestületének 27 — 1906. kgy. számú határozata a hosszufoku árGyulán, 1906. évi május hó 13-án.

mentesítő társulattal kötött egyezség jóváhagyása tárgyában.

87 Gádoros községnek a községi pótadók után késedelmi kamat szedését kimondó határozata.

88 Köröstarcsa község határozata a községháza átalakítása tárgyában.

89 A vármegyei közszükségleti alap, tiszti nyugdíj alap, báró Wodiáner és Mikó-féle alap, házi tartalék alap, községjegyzői nyugdíj alap, jegyzői és segédjegyzői állami fizetés rendezési alap, s vármegyei hivatalos lap alapjának 1905. évi zárószámadása.

90 Számadások.

91 A póttárgysorozatba felveendő ügyek.

Dr. Daimel Sándor,

várm. főjegyző.

II. Alispánt jelentés az 1900. évi tavaszi rendes közgyűlésre.

142 — 1906. eln. sz.

Méltóságos Főispán tír !

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság !

A vármegye közügyéiről és az 1906. évi február havi közgyűlés óta a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXL t.-cz. 68. §-ának s) pontja értelmében, tisztelettel a következőkben terjesztem elő :

I. Közegészségügy.

A közegészségügy általában kielégítő és az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva jobb is, amennyiben a heveny ragadós bajokbau történt megbetegedések összes száma 78-al volt kevesebb és ezekben a bajokban történt elhalálozások százaléka pedig 4°/0-al volt kisebb.

Mig ugyanis az 1905. évi február hó 1-től egész 1905. évi május hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban beteg lett 880 egyén és meghalt 121 ; addig az 1906. évi február hó 1-től 1906. évi május hó 1-ig terjedő időszak alatt heveny ragadós bajban megbetegedett 802 és meghalt 75 egyén, vagyis 9 %.

A jelentést magában foglaló időszak alatt megbetegedett:

a) diphteriábau

. . 66

egyén,

meghalt, 18

(27

%)

b) vörheuyben .

51

» 11

(21

%)

c) kanyaróban .

. . 544

»

» 29

( 5

%)

d) hasi hagy mázban .

. . 13

»

* 3

(23

%)

e) szamárhurutban

. . 123

$

. » 13

(10

%)

f) gyermekágyi lázban

... 1

S

» 1

(100 o/0)

g) bárányhimlőben

... 4

7>

> --Összesen: 802 egyén, meghalt 75 ( 9 °/0)

A feltüntetett adatok igazolják, hogy a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, mely az összes megbetegedéseknek majdnem 2/3-át teszi. Ez a betegség azonban lefolyásában szelídnek mondható, mit legjobban igazol az, hogy ebben a bajban az elhalálozások százaléka csak 5 o/0 volt. Leginkább fertőzött községek voltak: Békéscsaba, Békéssámson, Tótkomlós. Tetemesen csökkent a vörheuyes, hasi hagymázos betegek száma, mig a szamárhurutosoké, némi emelkedést mutat. A többi heveny ragadós bajok jelentéktelen számokkal szerepeltek.

A heveny fertőző betegségek tovaterjedésének megakasztására a hatóságok a lehető intéz