Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)
1905-02-18 / 7. szám
— 41 zotleu gazdasági eredménye daczára sem súlyosbodott jelentékenyen, aminek legfőbb oka az, hogy az aratásnál — ha nem is mennyiségben, de minőségben és gabonaárakban — kedvező eredményt tudott elérni. A kapás növények majdnem teljes hiánya és a minden téren, igy az élelmiszerek terén is beállott rendkívüli drágaság azonban télire a munkásnép helyzetét mindenkép megnehezítette. Az ezzel járó súlyos bajok elhárítását megakadályozandó, minden irányban intézkedések tétettek, hogy a kora tavasszal még a mezei munka megindulása előtt nagyobb közmunkák vétessenek foganatba és amennyiben a vármegye által a beruházási törvénnyel kapcsolatban tervbe vett építkezések ügye a politikai helyzet és költségvetésen kívüli állapot miatt, a ministeriumban kellő időben nem nyerne elintézést, előterjesztést szándékozom tenni a tekintetes közgyűléshez, hogy a munkálatokat a költségeknek a közúti alapból való előlegezésével haladéktalanul indíttassa meg. Eddigelé csupán P.-Bucsáról s Gádorosról jelentettek Ínséget. A bucsai Ínségesek felsegélyezése tekintetében megkerestem a bucsai Springer báró tulajdonát képező nagybirtok intézőjét, hogy az Ínségeseket munkával lássa el, ugyanily értelemben utasítottam Füzesgyarmat községet s jelentést tettem ez ügyben a kormányhoz is. Gádoroson a főszolgabíró személyesen megállapítván, hogy azok az ínségesek, kik a nyáron nem akartak munkát vállalni s emiatt aratás nélkül maradtak, nem tartottam egyátalán szükségesnek, hogy az önhibájukból szükölködőkről hatóságilag gondos, kódjain. Egyébként is a gádorosi határban nem sokára megindul a kőut- és vasútépítés munkálata s aki akar, ott nyerhet munkát. 6. Közgazdasági viszonyainkkal áll összefüggésben a kivándorlás ügye, melyre nézve a törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésében összehasonlító statisztikai adatok bemutatását kívánván, jelentem, hogy a kivándorlás tekintetében csupán az 1903. és 1904. évekről állanak rendelkezésünkre adatok, ez időről is csak olyképen, hogy az ügy iránti érdeklődésből és hogy megfelelő megfigyeléseket tehessek e részben, saját elhatározásomból elrendeltem 1902. év őszén az 1903. év január hó 1-től kezdve, az útlevél statisztika vezetését. — E szerint : 1903. évben kiadatott Amerikába való kivándorlás czéljából, békésvármegyei lakosok részére 270 darab útlevél, melyek 343 egyén számára szóltak. 1904. évben kiállíttatott Amerikába való kivándorlás ezéljából 241 útlevél 309 egyén számára. Ezek szerint a lefolyt évben, viszonyítva az 1903. év adataihoz, a kivándorlók számában 34 az apadás, az útlevelek számában pedig 29. A kivándorlás czéljából kiváltott útlevelek a múlt évben a következőképen oszlottak meg az egyes községek között. Kiadatott 111 útlevél békéscsabai, 42 gyulai, 28 orosházai, 26 endrődi, 5 mezőberényi. 4 szarvasi, 4 csorvási lakosok számára, a többi az egyes községek között megoszlott. A kivándorlás okául kivétel nélkül a munkakeresés adatik elő. Az útlevelek kiváltásának ideje, a munkaalkalom nélküli időszakra, a téli hónapokra esik. A nyári munka idején alig 1—2 útlevél váltatik ki, őszszel emelkedik e szám s a téli hónapokban éri el magaslatát. Észlelvén az emelkedést deczember és január hónapokban is, rendeletét adtam ki az elsőfokú hatóságokhoz, melyben felhívtam őket, hogy a kivándorolni szándékozók személyi és vagyoni viszonyait mindenkor vizsgálják meg, őket kellő felvilágosításokkal lássák el és rajta legyenek hogy ott, ahol a kivándorlási szándék könnyelmű szereucsekeresésnek látszik, vagy ahol a szükséges egészségi, vagyoni és egyéb feltételek nincsenek meg, a kivándorlástól az illetőket lehetőleg visszatartani igyekezzenek s amennyiben az nem sikerül, az útlevél lehető megtagadása iránt hozzám tegyenek jelentést. Tekintettel pedig arra, hogy a kivándorlók túlnyomó részét Békéscsaba szolgáltatja, külön is utasítottam a békéscsabai járás főszolgabiráját, hogy ezen körülmény okát beható tanulmány tárgyává tegye. A tőle vett jelentés szerint Békéscsabán a kivándorlást a felvidékről Csabára leszármazott egyének kezdték meg, kik a nehéz mezei munkára kevésbé alkalmasak és akik a kivándorlásra való hajlandóságot a felvidékről már magukkal hozták. — Többen vannak a kivándorlók között, akik már voltak Amerikában és onnan kisebb összegyűjtött vagyonnal térvén vissza, újabb szerencsét próbálnak. Hozzájárul a kivándorlás emeléséhez a téli keresethiány és a kint levők csalogatása. E szempontok szerint tekintve : a Csabán a múlt évben és már az idén útlevelet kérők közül nem békéscsabai származású, bevándorolt volt 60 ; olyan a ki már előzőleg volt Amerikában és újabb kereset végett kimenni szándékozik volt 10, már kintlevők családtagjaik után kimenni szándékozó volt 12, Amerikában levő egyének hívása és biztatása folytán útlevelet kért 25, végül békéscsabai származású egyén önként vagyonszerzés czéljából való kiutazásra útlevelet kért 40.
