Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-18 / 7. szám

— 38 állíttassanak fel, másrészt megtétettek az intézkedések, hogy munkaalkalmak kieszközlése által a népnek kereset nyujtassék.

Megemlíteni e helyen, hogy a mezei rendőrség szolgálati és személyi viszonyairól a községektől jelentéseket kívántam he, a melyekből meggyőződtem, hogy sok községben az alkalmazott mezőőrök számát, az őrzési kerületek beosztását, a mezőőrök javadalmazását és ebből folyólag személyi képességét tekintve, sok és nagy eltérések, valamint hátrányos helyzetek állanak fenn, a miből folyólag a mezőőri szolgálat hiányos ellátása és ebből a törvény helyes czélzataiba vetett bizalomnak megrendülése következhet. — E hiányokra a községeket körrendeletben figyelmeztettem és megfelelő útmutatással felhívtam őket, hogy a mezőőri szolgálatra vonatkozó intézkedéseiket vegyék revízió alá, szükség esetén módosítsák és azon legyenek, hogy a kellő erőfeltételek megteremtésével mezőőrökül csak e szolgálatot ellátni képes, megbízható egyének alkalmaztassanak.

III. Közgazdaság.

1. Mezőgazdaság. A múlt egész év mezőgazdasági viszonyairól emlékezve itt meg, jelentem, hogy az a kevés hótakaró, amely 1904. januárjában borította a vetéseket igen jó hatással volt az ősziek áttelelésére. Alig hogy a hó februárban elolvadt, örömmel látta a gazda, hogy az elkésett vetése, amely a novemberi száraz hidegek mellett csirát hozni sem volt képes, a télen át a hó alatt gyönyörűen kikelt, hibás sorok mondhatni sehol sem voltak láthatók, úgy hogy az őszi vetések a tavaszi elegendő csapadék leszivárgása folytáu olyan képet mutattak, aminőre rég nem látott példát megyénkben a gazda; sajnos, hogy az április közepén túl beállott és a kikalászosodásig tartott állandó nagy szárazság, váltakozva a soványitó hideg szelekkel, a szép reményeket is már- már aggodalommá változtatta át, mig nem a beköszöntő helyi és pásztás esők vármegyénk legnagyobb részében megjavították a helyzetet, úgy hogy a kalászosok tűrhető termést adtak, kivált ott hol a gazda mélyen szántott, jól trágyázott, szóval a földjét úgy munkálta, hogy a növény eléggé megerősödve daczolni birt az időjárás mostohaságaival és szeszélyeivel. Nem igy állt azonban a kapásoknál és a takarmányféléknél az eredmény, mert általában elmondható, hogy 1863. óta nem nézett a gazda kukoricza, répa, burgonya, zöldség, takarmány stb. dolgában olyan rósz termés elé, mint aminő julius, augusztus, szeptember hónapokban mutatkozott. Az ínséges kilátások nem annyira az emberi táplálékok, mint inkább a takarmányfélék hiánya miatt voltak fenyegetők, azonban hála a gondviselésnek, az őszi esők, a hosszan tartó és kedvező ősz sokat javítottak a gazdák helyzetén, annyira, hogy elmondhatom, miszerint az állatok kitelelése most már minden nehézség nélkül biztosítottnak látszik.

Eltekintve a szárazságtól egyéb elemi csapás nem igen sújtotta a mezőgazdálkodást, kivevén a sporadikusan fellépő rovar károkat, igy a többek között a répát pusztító ormányos bogarat. Hesseni légy, torzsgomba, rozsda, vagy jégkár nem igen volt a múlt évben, minek következtében a kalászosok átlag közép termése és annak tűrhető jó ára kárpótolhatta volna a gazdát, ha a hiányzó takarmányfélékért nem kellett volna olyan hallatlanul magasra felcsigázott árakat fizetnie, aminőkre példát az utóbbi időkben nem tudunk.

A búza átlagosára ezideig 18—21 korona, az árpáé 11 —14 korona, a tengerié 14 —16 korona körül variált.

Vármegyénk egy igen fontos ipari és cultur növénye a dohány az idén épen olyan gyeuge termést adott, mint egyéb kapás növényünk, pedig ha a dohánytermés sikerül, nemcsak a 223 termelő gazdán, de a termesztéssel foglalkozó 712 feles kertész és családján is segítve lett volna, amennyiben a dohánytermelés haszna képes a más terményekben való visszamaradását ellensúlyozni. Hogy mily rósz volt a termés a dohányban tavaly, annak illusztrálására feltüntetem a megye 10 évi dohánytermés statisztikáját a tavalyival szemben. Békésvármegyében termelik a dohányt 2847 kát. holdon, 10 év átlag termése holdanként 696 kgrrn., a dohány átlagos beváltási ára 40 korona volt és igy egy kertész családra vagy termelőre jutott ennek felerésze képen 1 hold után 139 korona, vagyis ha átlag 4 kát. holdra vesszük a kertésznek átadott területet, akkor egy család 10 óv átlaga szerint megkeresett évente a doháuyou 556 koronát. Mig tavaly, amidőu az átlag termés nem ütötte meg a 4 m/mt s annak átlag ára 36 korona, vagyis 1 hold összes termése 144 korona volt, melyet ismét 4-szer véve: 576 koronát tesz ki, a miből a felesnek csak 288 korona évi keresmény jutott.

Ez a balsiker egyaránt sújtja úgy a földbirtokost, mint a feles kertészt, de leginkább sújtja vármegyénk azon kis termesztőit, akik a maguk risikójára, hozzá még bérelt területen, foly-