Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-19 / 34. szám

- 209 Fentnevezett nyomda az 1884. évi XVII. t.-cz.-ben említett munkakönyvekot „Nyomtatvány" tartalom nyilvánítással, órtóknyilvánitás nélkül iratcsomagokban portómentesen küldheti meg az azok kiállítására jogosított hatóságoknak, illetve ipartestületeknek.

Ha a czimzett hatóság a feltétlenül portómentes hatóságok, hivatalok és közegek közé tartozik (pl. főszolgabirák, törvényhatósági joggal felruházott városok) az ily küldeményeken portómentessógi záradékul „Hivatalból" szó kitétele elegendő, ha ped'g a czimzett hatóság csak korlátolt portóinentessóget ólvezj(pl. a rendezett tanácsú városok, a községek), „Közszolgálati ügyben portómentes11 záradék alkalmazandó.

Utóbbi záradékot kell alkalmaznia nevezett nyomdának akkor is, ha ipartestületeknek küld munkakönyveket tartalmazó csomagokat.

A munkakönyvek ára fejében fizetendő összegek viszont, ha feltétlenül portómentes hatóságok, hivatalok és községekből (pl. főszolgabíróktól, törvényhatósági joggal felruházott városoktól) erednek, „Hivatalból" záradékkal, ha pedig korlátolt portómentessóggel biró hatóságoktól (pl. rendezett tanácsú városoktól, községektől) és az ipartestületektől erednek „Állam számára szedett pénz portómentes" záradékkal ellátott postautalványokon portómenteson küldhetők be fentnevezett nyomdához.

Felhívom Czimet, hogy erről a hatósága alá tartozó összes első fokú iparhatóságokat és ipnrtestületeket miheztartás végett megfelelő módon értesítse. Budapest, 1905. évi julius hó 13-án Olvashatlan aláírás s k.

11653, ikt.

1905.

!.’í . ■

IV. Járási főszolgábiráknák és (üyula város rendőrfőkapitányának.

Ut és mezőrendöri ügyekben szakértők kirendelése.

A m. kir. kereskedelemügyi minister urnák Beszterczenaszód vármegye alispánjához intézett alábbi rendeletét tudomás és miheztartás' végett múlt évi 16875. számú (H. K. 46. Y.) intézkedésemre utalva, Czimetekkel közlöm. Gyulán, 1905. évi julius hó 28-án. Alispán helyett: dr. D a i m e 1, vármegyei főjegyző.

Másokat. 83155-1. 1904. sz. Kereskedelemügyi ni. kir. minister. Nagyságos Láni Godofród urnák, Beszterczenaszódvármegye alispánjának. Múlt évi november hó 21-ón 8946. sz. a. kelt felterjesztésére értesítem Czimet, hogy 1904. évi október hó 15-ón 65624. szám alatt kiadott körrendeletem kizárólag azon eseteket szabályozza, midőn az államópi- tészeti hivatal mérnökeinek szakértő gyanánt való meghívását és alkalmazását az utrendőri vagy mezőrendőri kihágással vádolt magánfelek kívánják és kérelmezik.

Ebből tehát önként következik, hogy a szóban lévő körrendelet az 1890. évi l, t.-cz. 21. §. e) pontjának ama rendelkezését, hogy az államópitószeti hivatal általában véve mint a törvényhatóság szakközege, a szakköréhez tartozó teendőkre nézve a törvényhatóságnak, illetőleg első tisztviselőjének rendelkezésére áll, nem érinti s törvényszerűen nem is érintheti.

Ha tehát az utrendőri, mezőrendőri kihágások eseteiben, törvényhatósági érdekből az államópitószeti hivatal mérnökeinek szakértői minőségben való közreműködésére szükség van, a vármegye alispánja feltétlenül jogosult az államópitószeti hivatalt szakértő mérnök kiküldésére utasítani.

E részben egyébként bővebb tájékoztatást nyújt a törvény 21. §-a alapján hivatali elődöm 1892. évi 15322. számú körrendeletével kiadott „C“ utasítás, illetőleg ennek 8. §-a.

Az elől hivatkozott, körrendeletnek 3-ik bekezdésében foglalt ama megjegyzésnek, „hogy az államópitószeti hivatal mérnökeinek általánosságban nem képezi hivatalból kifolyó feladatát az ut- és mezőrendőri kihágási ügyekben való szakértői közreműködés," az az értelme, hogy a mennyiben ilyen kihágási esetekben a törvényhatóság érdekei mérnöki szakértő kiküldetését nem követelik meg, a tárgyalásokhoz államópitószeti hivatali mérnök hivatalból nem rendelhető ki.

Ez igen természetes is, mivel a viczinális utakon, illetőleg a községi közutakon felmerülhető kihágások eseteiben szakértő gyanánt az utibizottság mérnöke illetőleg községi mérnök hivatott arra, hogy a viczinális utcsoport, illetőleg a község érdekében szakértőként közreműködjék. > ,}

Amennyiben pedig ez utóbbi két esetben, sem az úti bizottság sem a községi mérnökkel nem rendelkeznék, szakértő gyanánt magán mérnökök alkalmazandók ; s legfeljebb a viczinális utaknál jöhet alkalmazásba a már hivatkozott C. utasítás 7 §-a, mely szerint előzetes engedélyem kieszközlóse után az államópitószeti hivatal mérnöke szakértő gyanánt közreműködése igénybe vehető.