Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-27 / 31. szám

197 ­jogain és a nép jólétén netalán ejtett sebek orvoslását. A mi szenvedés időközben a nemzetet sújtaná, a mi megrendülés az uralkodóház hatalmi állását érni fogja, azért az alkotmányos megtorlás időpontjának bekövetkezéséig a nemzet és a törté­nelem itélőszóke előtt azokra hárítja a felelősséget, akik a törvényesen kifejezett nemzeti akarat érvényesülését — még alkotmánysértés árán is — meggátolni iparkodnak." Éhez képest kimondja, hogy megütközéssel s hazafias aggodalommal látja Bókésvármegye törvényhatósága, hogy a parlamentáris kormányzat elvén és ezzel együtt közvetve, hazánk alkotmányán rés üttetett az által, hogy az ország élén oly kormány áll, mely az országos pártok bizalmát nem birja és a képviselőház több­ségére nem támaszkodhatok, ekként az 1848. évi 111. t.-cz.-ben kimondott politikai felelősség nélkül kormányoz s az országgyűlés mindkét házának kifejezett bizal­matlansága daczára is megmarad állásában. Ezt a körülményt az ország alkot­mányára veszélyesnek tartván, a törvényhatóság az uj kormánynyal szemben, bizal­matlanságának ad kifejezést, annak kifejezését közlő leiratokat irattárba helyezi. 2- Elodázhatlanul szükségesnek tartja, hogy az inparlamentáris kormány helyéről mielőbb távozva, az alkotmány szellemének megfelelő, felelős ministerium vehesse át az ország kormányzatát. 3. A 3001. számú és a kormány nevében kiadott ministerelnöki leiratot — e bizalmatlanságból kifolyólag, — de még azért is, mert abban a törvényhatóságok részére alkotmányunkban biztosított politikai jogok és az ország alkotmányának megvédését előíró kötelességek miként való gyakorlására nézve az által, hogy még csak meghozandó határozatok megsemmisítésének kijelentésével, a törvényható­ságok törvényben gyökeredző, szabad elhatározását már eleve befolyásolni igyek­szik, nyomás alkalmazásának ezélzatát látja, irattárba helyezi, annak kijelenté­sével, hogy Bókésvármegye törvényhatósági bizottságát tónyeiben és határoza­taiban szigorúan és kizárólag az ország szentesített törvényei, alkotmányához való ragaszkodása és szeretett hazánk jólétére irányozott törekvései vezetik és fogják vezetni s tónyeiben irányítani. 4. Az előterjesztett törvényhatósági átiratokkal kapcsolatban különös tekin­tettel arra, hogy az országgyűlés alkotmányellenesen elnapoltatván, a jelenlegi inparlamentáris kormány országgyűlési ellenőrzés alatt sem áll és igy az alkot­mányos élet legfőbb szervének működése, éppen a válságos időben tétetett lehe­tetlenné, a törvényhatósági bizottság is elérkezettnek látja a szükségét annak, hogy az ország alkotmányának védelmére és a kormányzás törvényességének ellen­őrzésére törvénybiztositotta jogainak erejével sorompóba lépjen. Ebből folyólag már most ünnepélyesen kijelenti, hogy a kormánynak az ország alkotmányát veszé­lyeztető eljárása ellen tiltakozik és hogy el van határozva arra, hogy az alkotmány védelmére irányuló kötelességeit hazafias készséggel és erélylyel, habozás és inga­dozás nélkül teljesíteni fogja, különösen pedig : 5. Az országgyűlés által meg nem szavazott adók behajtását, vagy meg nem ajánlott ujonezok kiállítását az 1886. évi XXI. t.-cz. 20. §-a alapján feltétlenül megtagadja. 6. Megköveteli, de egyszersmind bizalommal elvárja a vármegye összes tiszt­viselőitől és a községek elöljáróitól, hogy a törvényhozás által meg nem szavazott adók behajtását és az adók czimón befizetett összegek beszállítását, vagy a törvény­hozás által meg nem szavazott ujonezok kiállítását és a meg nem szavazott ujoncz- jutalék kiegószitósóre szánt önkéntesek belépését nem közvetítik és erre a mai kor­mánynak esetleg kibocsátandó rendelete.it akár közvetlenül, akár közvetve intéz­teinek azok hozzájuk, végre nem hajtják és azok végrehajtásában közre nem mű­ködnek. 7. Hogy a tisztviselői kar ebbeli hazafias és kötelessógszerü feladatait mi­nél erélyesebben teljesíthesse, már most kijelenti a törvényhatósági bizottság, hogy bármiféle sérelemért, amely akár a vármegye tisztviselőit, akár a községek elől járóit az előbbi utasításnak megfelelő eljárásukért netalán érhetné, teljes vagyoni és erkölcsi elégtételt fog nyújtani. Ez a határozat a vármegye hivatalos lapjában azzal a kijelentéssel teendő közhírré, hogy az a tiszti főügyész meghallgatása után, azonban véleménye elle­nére az 1886. évi XXI. t.-cz. 9. §-a értelmében fontos közérdek folytán csak birto­kon kivül felebbezhető meg. Kmft. Kiadta: Ór. Daimcl Sándor, vm. főjegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents