Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1905. január-december (8. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-13 / 15. szám

90

Az átvizsgált és szabályszerűnek talált oltási és ujraoltási jegyzőkönyveket a járási orvosok legkésőbben október hó ló ig a vármegye tiszti főorvosához beterjesszék. Az oltási jegyzőkönyvek nyomtatvány űrlapjait a bejelentendő és szükséges mennyiségben az oltóorvosok részére bocsátom. Az ez irányú szükségletet a járási főszolgabirák április hó végéig hozzám jelentsék be- Az ujraoltási eljárás végrehajtása iránt az ide vágó szabályzat értelmében a járási főszolgabirák, a polgármester saját hatáskörükben intézkednek s igy eziránt külön rendelkezést nem is teszek. Gyulán, 1905. évi április hó 9-én Dr. Fábry, alispán.

14119. ikt.

1905

II. Járási főszolgabirák, Gyula város polgármestere, községi elöljárók és Gyula

város reudőrkapitáuya

italmérósekre való felügyelet

A vármegye hivatalos lapjának 1899. évi 52 ik számában kiadott 78543/1899. B. M. sz. rendeletre vonatkozó alábbi belügyministeri rendeletet azzal a felhívással adom ki újból Czimeteknek, hogy az abban foglalt szigorú utasításnak megfelelően a legnagyobb erélylyel járjanak el. Gyulán, 1905. április 8-án. Alispán helyett: dr. D a i m e 1, vármegyei főjegyző.

Másolat. 21534—IlI-b 1904. 11. M. sz. körrendelet. Az italmórósnól és italelárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok stb. ügyében kiadott 78543/1899. B. M. számú rendelet 14. §. 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtása tárgyában.

Valamennyi vármegye és városi törvény hatóság első tisztviselőjének és Budapest főkapitányának.

Az italmórési üzleteknek vasárnap és ünnepnapokon részben egész napon át, részben csupán az isteni tiszteletek alatt való zárva tartása iránt némely törvényhatóság részéről hozzám, illetve a kópviselőházhoz intézett és innen hozzám áttett felterjesztések alkalmából kijelentem, hogy az összes italmórési üzleteknek vasárnap és ünnepnapokon való köteles zárva tartását elrendelendőnek nem tartom, mert a munkásosztály egyedül csak a vasár és ünnepnapokat fordíthatja pihenésre és szórakozásra s igy az italmórési üzleteknek ép az étkezés ideje alatt való zárva tartása, magának a fogyasztó közönség érdekeivel sem lenne összeegyeztethető. Minthogy azonban a hozzám tett jelentésekből arról értesültem, hogy az állami italmórési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-cz. 37. §-a alapján az italmórósnól és italelárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok és az azok áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvosrendőri felügyelet gyakorlása tárgyában, még 1899. évi deczember hó 2-án 78543. szám alatt kiadott itteni körrendelet 14 §. 3-ik bekezdésében foglalt azon rendőri rendelkezés, hogy isteni tiszteletek és körmenetek alkalmával a templomok közelében illetve a körmenetek elvonulása helyén lévő korcsmák és pálinka- mérések az isteni tiszteletek és körmenetek alatt zárva tartandók, kellően végrehajtva nincs, illetőleg kellőleg nem ellenőriztetik. Minthogy pedig közerkölcsisógi szempontból kiváló súlyt fektetek arra, hogy ezen rendőri tilalom a legnagyobb szigorral vógrehajtassók, felhívom, hogy a vezetése alatt álló vármegye, város területén levő rendőrhatóságok (a vezetése alatt álló székes fővárosi m. kir. államrendőrsóg) figyelmét ezen rendőri tilalomra ismételten is a legnagyobb nyomatékkai hívja fel s azokat egyúttal annak felelősség terhe alatti szigorú végrehajtására és a legéberebb ellenőrzésre utasítsa. Budapest, 1904. évi augusztus hó 26-án. Tisza s. k. ________

38

69. ikt.

1905.

Ili. Járási főszolgabirák, Gyula város polgármestere és községi elöljárók.

Halászati tilalmak ellenőrzése.

Az alábbi ministeri rendeletet tudomás és megfelelő pontos végrehajtás végett közlöm. Gyulán, 1905. évi április hó 6-án. Alispán helyett: dr. Daimel, várm. főjegyző.

15220—VII-a-3. sz. Földmivelósügyi m kir. minister. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A közvizek halászatának gondozására és okszerű hasznosítására alakult halászati társulatok gyakran panaszkodnak a miatt, hogy a halak védelmére alkotott törvényes tilalmak még mindig végrehajtatlanok s ennek folytán a közvizek halasitására és jobb kihasználására irányuló működésük nemcsak hátráltatva, de sikerét illetőleg veszélyeztetve is van. Minthogy a halászatnak, mint gazdasági ágnak, fejlesztése rendkívül fontos, minthogy továbbá ez a közérdekű feladat csak úgy oldható meg sikerrel, ha a közvizeknek mesterségesen termelt, életképes halivadókkal való rendszeres halasitása mellett, azoknak védelméről is kellő gondoskodás történik : egyrészt szükséges, hogy a halászati társulatok halászterületeik halállományának növelése végett, a kellő befektető-