Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1904-03-24 / 12. szám
- 94 4443. ikt. A- - • .i / 1904. II. Gyula város polgármestere és községi elöljárók. Vármegyei útalap 1903, évi zárszámadásának meghirdetése. Közhirrététel végett közlöm, hogy a vármegyei közúti alap 1903- évi zárszámadása az 1890. évi 1. t.-cz. 26. §-a értelmében a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség hivatalos helyiségében íolyó évi márczius hó 28-tól 15 napig közszemlére tétetett ki. Gyulán, 1904 évi márczius hó 20-án. Alispán helyett: dr. D a i m e 1, vármegyei főjegyző.- 94 3607. ikt. 1904. III. Járási főszolgabirák, Gyula város polgármestere és községi elöljáróságok. A tyukpestis ellen való védekezésről. A földmivelésügyi m. kir. minister ur alábbi számú körrendeletének és a körrendelethez csatolt Útmutatás másolatát tudomás és legkiterjedtebb módon való közhirrététel végett kiadom. — Gyulán, 1904. évi márczius hó 8-án. Dr. Fábry, alispán. Másolat- 24750— III -2. szám. Magyar kir. földmivelésügyi ministertől Valamennyi törvényhatóságnak. Körrendelet a tyukpestis ellen való védekezésről. A tyukpestis ellen szükséges védekezés tekintetében a következőket rendelem : 1. §. A baromfikolerával rokon s a jelen rendelethez mellékeit „Útmutatásában részletesen leirt tyukpestis nevű ragadós baromfibetegség elterjedésének megakadályozása czéljából a baromfikolera ellen való védekezésről, hivatali elődöm által múlt évi márczius hó 29-én kiadott 30200. számú körrendelet 2—6., továbbá 8., 9. és 11. §§ ainak határoz- mányait a tyukpestis eseteire ezennel kiterjesztem. 2. §. Minthogy azonban a tyukpestis majdnem kizárólag a tyúkfélékre (gallinae) veszedelmes, holott a baromfikolera egyéb baromfira és pedig libákra, kacsákra és galambokra is ragadós, a hivatkozott körrendelet 9-ik §-ában foglalt azon határozmány, melyszerint a baromfikolera nagy mértékben fellépte esetén a másodfokú hatóság a törvényhatósági m. kir. állatorvos javaslatára, a zárlatot nemcsak a fertőzött udvarral szomszédos udvarokra, hanem a község illető részeire, sőt a község egész területére is kiterjesztheti, tyukpestis esetében aképen alkalmazandó, hogy a csakis tyukpestissel fertőzött községben, a tyukpestissel fertőzött udvarban mindennemű baromfi zárlat alatt tartandó, ellenben egyéb udvarokban csupán a tyúkfélék helyezhetők zárlat alá, feltéve, hogy baromfikolerával való fertőzés esete fenn nem forog. 3. §. A tyukpestisnek a vámkülföldről való behurezoiása ellen a hivatkozott körrendelet 1-ső §-ában, viszont pedig ezen betegségnek a vámkülföldre való elhurczolása elle n ugyanazon körrendelet 10-ik §-ában már meg lévén állapítva a megfelelő óvintézkedések, e részben külön rendelkezés szüksége ezúttal fenn nem forog. 4. §. Jelen rendeletem a „Budapesti Közlönyében való kihirdetés után, az 5-ik napon lép életbe. — Budapesten, 1904 évi február hó 27-én. Tál lián, s. k. Másolat. Melléklet a m. kir. földmivelésügyi minister 1904. évi 24750. számú körrendeletéhez. ÚTMUTATÁS a tyukpestisről és az ellene való védekezés szabályairól. I. A betegség jellege és elterjedése. A tyukpestis igen könnyen átterjedő ragadós betegség, amely a házi szárnyasok közül majdnem kizárólag csak a tyúkokra (tyúkfélék gallinae), veszélyes és csaknem kivétel nélkül elhullással végződik. Az egészséges tyúkok befertőzése leggyakrabban az újonnan beállított beteg tyúkokkal történik. Ezenkívül terjedhet ez a betegség az ugyanezen betegségben elhullott tyúkok, valamint az élő, vagy leölt beteg tyúkok ürülékei, továbbá zsigerei, vére, tollai és egyéb hulladékai, nemkülönben ily beteg tyúkok hulladékaival beszennyezett más baromfi, vagy eszközök által. II. A tyukpestis ismertetőjelei és megkülönböztetése külsőleg a baromfi kolerától. A tyukállomány befertőzését mindenekelőtt a hirtelen bekövetkezhető elhullások mutatják. A tyúkok nem ritkán anélkül is elhullanak, hogy rajtuk feltűnőbb betegedési tüneteket lehetett volna észlelni. Alapos vizsgálat során azonban az első elhullási esetek bekövetkezésekor észrevehető, hogy az első állat bágyadt és szomorú, tollazatukat felborzolva és szárnyaikat lelógatva tartják, nagy álmosságot és bónulási tüneteket mutatnak s szemük kötőhártyája gyakran élénkebb vörös és duzzadt.
