Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1904-02-04 / 5. szám
175, kb. 1904. II. Járási főszolgabírók, Gyula város polgármestere és községi elöljáróságok. Nősülési engedélye a harmadik korosztályból kilépett hadköteleseknek. A m. kir. honvédelmi miniszter ur alábbi rendeletét tudomás, alkalmazkodás és közhirrótétel végett tekintetes Czimetekkel közlöm. Gyulán, 1904. évi január hó 22-én. Lukács, főispán. Másolat. 4009—XVII. szám. Magyar királyi honvédelmi miniszter. — Bókésvármegye közigazgatási bizottságának. A véderőről szóló 1889. évi Vl-ik törvényczikk 50-ik §-ának rendelkezése szerint: „a nősülés a hadköteles kor előtt és a harmadik korosztályból való kilépés előtt nincsen megengedve. Kivétetnek azok, kik az ujonczállitásnál töröltettek, vagy a harmadik korosztályban be nem soroztattak.“ A törvény ezen rendelkezéséből önként következik — a miként ez hivatali elődömnek 1890 évi október 7-ről 32500/XVII. szám alatt e tárgyban kibocsátott körrendeleté I-ső fejezetének 3-ik pontjában már kimondatott — hogy azok, kik a harmadik korosztályból már kiléptek, vagyis 23-ik életévök betöltése után következő deczember 31-ét túlhaladták, azon esetben, ha megelőzőleg a hadsereghez, vagy a honvédséghez be nem soroztattak és természetesen azon esetben is, ha állitáskötelezettsógüknek bármi okból egyáltalán nem tettek eleget, kivételes nősülési engedély nélkül köthetnek házasságot és igy ezek nősülés tekintetében csakis a köztörvények és szabályok alá esnek. Az utóbb említett egyének azonban, akik nevezetesen a 3-ik korosztályból már kiléptek és igy engedély nélkül nősülhetnek, de állitáskötelezettsógüknek még nem tettek eleget, a védtörvóny 38-ik §-a utolsó bekezdésének s a törvény végrehajtása tárgyában kiadott „Utasítás" (I. R. 16. 5 ) rendelkezésének értelmében, életkoruk 36-ik évének betöltéséig továbbra is állitáskötelesek maradnak ; ezek tehát állitáskötelezettségük ulólagos teljesítésére szoritandók és házasságkötésük után s ennek daczára is utó lesznek állitandók. A törvény és törvényszerű Utasítás ezen rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében utóbbi időben különösen azon okból, mert az 1880-ik évben született s a múlt 1903-ik évnek végével a harmadik korosztályból már kilépett ifjak tőlük nem függő okok miatt eddig elő nem állíttathattak, némi kételyek merülvén fel; az illető kérvényező feleknek szükségtelen költségektől való megkimélése végett is felhívom a közigazgatási bizottságot, hogy az illetékes alantas hatósági közegeknek a fentebbi rendelkezésekre való utalás mellett tegye kötelességévé, hogy a nősülési engedélyért folyamodó s a harmadik korosztályból már kilépett, de állitáskötelezettségüknek eleget nem tett egyéneket kellőleg világosítsák fel arról, hogy engedély nélkül megnősülhetnek ugyan, állitáskötelezettsógüknek azonban utólagosan eleget tenni s igy házasságkötésük folytán keletkezhető hátrányokat is viselni tartoznak. Budapesten, 1904. évi január hó 18-án. Nyíri s. k., honvédelmi miniszter. — 22 — 1068. ikt. 1904. 131. Járási főszolgabírók, Gyula város tanácsa és községi elöljárók. Gabonának őrlés czéljából való összehordása (csuvározás). Kereskedelemügyi magyar kir. minister urnák alábbi rendeletét figyelembentartás, illetve közhirrótétel végett közlöm. Gyulán, 1904. évi január hó 22-én. Dr Fábry, alispán. Másolat. 7(5097—1903- szám. Kereskedelemügyi m. kir. rninistertől. Valamennyi vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város közönségének, (a horvátok kivételével.) Kormányhatósági döntés alá bocsáttatván azon kérdés, ha vájjon gabonának őrlés czéljából idegen községbeli molnár által való összehordása, vagyis az úgynevezett csuvározás esik-e a megrendelések gyűjtéséről szóló 1900. évi XXV-ik törvényczikk 1. §-ban kifejezett korlátozás, illetve tilalom alá: a közigazgatási és ipari hatóságok tájékoztatása és a jövőben egyöntetű eljárás biztosítása czéljából következőket rendelem. Nem esik az idézett törvényczikk 1. §-nak rendelkezése alá a gabonának molnárok vagy megbízottaik által való összehordása (csuvározás) az esetben, ha az csupán őröltetés végett és a gabonának eladása illetve megvétele nélkül történik, mert az 1900 évi XXV. törvényczikk 1. §-a csakis az eladni szándékolt árukra való megrendelés gyűjtést korlátozza illetve tiltja el, de egyáltalán nem tartalmaz az idézett törvény sem korlátozó, sem tiltó rendelkezést azokra nézve, akik — mint a csuvározók — nem árut eladni, hanem egyszerűen csak munkát vállalni kívánnak, akik tehát nem gabonát vesznek és lisztet adnak el, hanem az átvett anyagot ipari átalakítás után a kikötött feltételek szerint vissza szolgáltatják.
