Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)

1904-12-21 / 52. szám

- 386 tárgyak, főleg élelmi czikkek eltulajdonításában állottak. Súlyosabb természetű lopás bűncselekménye, betörés, zsarolás, csak egyes esetekben fordultak elő.

Miután a nehéz megélhetési viszonyok következtében a közbiztonság állapotának rossza- bodásától lehet tartani, — a munka alkalmakról való gondoskodás mellett, — felhívást intéztem a hatóságokhoz, hogy a közbiztonsági állapotok elfajulását megelőzendő, a közrendészet ellátására különös gondot fordítsanak és úgy magam, mint a közigazgatási bizottság is, illetékes helyre fordultunk az iránt, hogy a tél folyamán a csendőrőrsök teljes létszámban tartassanak fenn.

Tűz összesen 46 esetben fordult elő, a mely szám több mint felényivel kevesebb, mint a nyári hónapokban előfordult tüzesetek száma.

A vármegye társadalmi mozgalmaival szemben a kellő rendőrhatósági intézkedések és ellenőrzés mindenütt megtétettek, ügy a szocziálista párt és muukásgyülések, a politikai nópgyülések, valamint a vármegyeszerte megtartott megyebizottsági és községi képviselőtestületi tagválasztások is kellő rendben folyván le, rendészeti szempontból azoknál észrevétel nem merült fel.

Október, november hónapokban és deczember első felébeu kiállítottam 85 útlevelet, melyek közül 84 Amerikába szólt.

III. Közgazdaság.

1. Mezőgazdaság. A szeptember végén és október hó folyamán betakarított termények mennyiségi eredménye igazolta azt, hogy a gazdák méltán féltek a dohány, a tengeri továbbá a czukor és takarmányrépa gyenge termésétől. Különösen a dohány és tengeri fizetett megye szerte a gyenge középen alul, egyedül a répa féléken, leginkább a takarmány répán, látszott némi haszna az elkésett esőnek. A sorvasztó és perzselő nyár daczára mégis el lehet mondani, hogy a rettegett takarmány Ínség a vármegyét ez időszerint nem fenyegeti, mert a kedvező ősz a tarló és természetes legelőket annyira megjavította, hogy a jószág késő őszig meglehetős jó legelőn járhatott, mely idő alatt a télire eltett készletek megkímélhetek maradtak.

Az őszi munkálatok, a búza és rozs vetése, továbbá az őszi mélyszántás a kedvező időjárással kedvezően folytak lo és nyertek a legtöbb helyen befejezést, bár a kissé korán beköszöntött erős fagy, a szántást néhol hátráltatta, de az utóbb bekövetkezett enyhe idővel, akadálytalanul volt az is folytatható. Az ősziek legtöbb helyen, különösen a jókor vetettek, mindenütt szépen kikeltek és elbokrosodtak, a későn vetettektől sincs mit félni, mert éjidéig a tél elég enyhe és sem rovar, sem féreg kár nem fenyegeti azokat.

2. Munkás viszonyaink, daczára az élelem szertelen megdrágulásának, ez időszeöint még elég jók, a mennyiben a kínálkozó munka alkalmak igy pld. kubik munkák, mezei és kerti munkák stb. felhasználásával még mindig képesek a munkások napi élelmüket megkeresni. Ámbár nem zárkózik el a közvélemény a nemesebb értelemben vett szocziálisztikus törekvések méltánylása elől, elismeri és természetesnek tartja annak jogosultságát, ha akár a külömböző társadalmi osztályok, akár az egyesek maguknak jobb megélhetési módot biztosítani igyekeznek, azonban a vármegyében itt-ott mutatkozó szertelen követeléseit a munkásoknak még sem lehet mindenben helyeselni. így a mezei munkások részéről egy némely helyen hangoztatott bérminimum követelése, félős, — hogy csak arra fogja kényszeríteni a gazda közönséget, hogy ők is tömörüljenek érdekeik védelmezésére s a munkások és munkaadók közötti kívánatos öszhang zavartatik meg. Ilyen bérminimumot legutóbb a békéscsabai munkás szakegylet állapított meg és hírlapok utján igyekezett annak a munkások között híveket szerezni, a hol is a többek között egy kát. hold termés learatására a legkisebb bért 1 m/m búzában állapítja meg. Egyébb munkálatokért a mezei munkánál óránkint 25—35 fillórnyi munkabért követel stb., a ki ezt megfizetni nem hajlandó, azt bojkottal feuyegeti, kivételt és a külön egyezségre jogot csak annak a földbirtokosnak enged meg, a ki a munkás egyletnek tagjául beiratkozik. Éppen az idei év gazdasági eredménye mutatja meg, hogy a különben is sok nehézséggel és gondokkal küzdő gazdáinkkal szemben a bérkövetelések emelése legfölebb csak bizonyos kisebb mérvben jogosult és lehető és a munkás és gazda közötti jó viszony és mezőgazdálkodásunknak az egész gazda társadalmát, — tehát gazdát és munkást — egyaránt kielégítő érdekeiből szükséges, hogy esetleg túlhajtott követelésekkel a kívánatos összhang meg ne zavartassák, nehogy a gazda vagy gépekkel legyen kénytelen megvédeni magát a bojkottolás ellen, vagy más vidékről hozott munkásokkal dolgoztatván, a mi munkásaink maradjanak kereset nélkül.