Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1904-07-07 / 27. szám
205 — IV. Járási főszolgabírók, Gyula város polgármestere. Vadászati bejelentések (cselédekre vonatkozó) láttamozása. Alábbi ministeri rendeletet, tudomás és alkalmazkodás czóljából közlöm. Gyulán, 1904. évi julius hó 1-en. Alispán helyett: dr. Daimel. várm főjegyző. 121184—IH-b. 1903 85. B. M. sz. körrendelet. A vadászeselódek részére vadászati jegy kiszolgáltatása iránt benyújtott bejelentések láttamozása körül követendő eljárás. — (Valamennyi törvényhatóságnak.) A cseléd vadászjegyekkel, illetőleg a vadászeselódek bejelentése körül elkövetett visszaélések megszüntetése czóljából hivatali elődöm 1886. évi julius hó 8Vén 42934. szám alatt kiadott körrendeletével felhívta a Czimet, hogy a vadászati jegy elnyerése iránti bejelentések láttamozására hivatott közegeit (járási főszolgabirákat, polgármestereket) oda utasitsa, hogy minden egyes esetben meggyőződést szerezzenek arról, vájjon az, kinek részére a cseléd vadászjegy kiállítása kéretik, csakugyan cselédnek tekinthető-e s mivel az 1876. évi XIII. t.-cz. 69. §-a értelmében, a cselédeknek cselódkönyvvel kell ellátva lenniök, csak az olyanokra vonatkozó kérelmeket láttamozzák, kiknek részére a cseléd- könyvekről vezetett nyilvántartás szerint, a cseLédkönyv kiállítva lett és ezen körülményt a láttamozási záradékban is kifejezésre juttassákMinthogy azonban a pónzügyminister urnák hozzám intézett átirata szerint ismét gyakori az oly eset, hogy azok, akik vadászjegyet váltottak, vadászcsolódekül jelentenek be oly egyéneket, kik foglalkozásuknál fogva cselédeknek nem tekinthetők s kik a bejelentőhöz szolgálati viszonyban nem állanak, (mint fiú, rokon, vendég, ismerős, jóbarát stb.), az illetékes hatósági közegek pedig az ily bejelentéseket láttamozzák, minek folytán a bejelentett egyónok az 1888. XXIII t.-cz. 34. §-a alapján névre szóló fegyveradó igazolványt nyernek és vadászati adót nem fizetnek : ennélfogva a kincstárt károsító ezen szabálytalan eljárásnak meggátlása czóljából felhívom a Czimet, miszerint a vadászati jegy elnyerése iránti bejelentések láttamozására, illetékes hatósági közegeket (járási főszolgabírókat, polgármestereket) szigorúan utasitsa, hogy a cseléd vadászjegyek elnyerése iránti bejelentések láttamozása körül, az 1883. XX11I. t.-cz. 33. §-ának rendelkezésein kívül még a fentebb emlitott 42934—-1886. B. M. számú körrendelet határozmányait is szigorúan szem előtt tartsák s egyúttal figyelmeztesse őket, hogy a pónzügyminister ur átirata szerint, a kir. pénzügyigazgatóság kötelesek lesznek az ezentúl felmerülő esetekben, illetőleg mulasztás esetén az illető tisztviselő eljárásának megtorlását, az 1886. XXIII t.-cz. 2. §-a értelmében kérni. — Budapesten, 1904. évi junius hó 10-ón. A minister helyett : Sándor s. k, államtitkár. 9939. ikt. 1904. 8295. ikt. 1904. V. Járási főszolgabírók, központi jegyzői tisztség, Gyula város polgármestere és községi elöljáróságok. Közbirtokosságok vadászati joga. Alábbi ministeri rendeletet tudomás és alkalmazkodás czóljából közlöm. Gyulán, 1904. évi junius hó 29-ón. Alispán helyett: dr. Daimel, várm. főjegyző. Másolat. 9847/11—c. 15)04. B. M. számú körrendelet. Az 1898. XIX. t.-cz. alapján szervezkedett volt úrbéresek és közbirtokosságok tulajdonát képező erdők vadászati jogának bérbeadására. (Valamennyi vármegyei törvényhatóságnak.) Az 1898. évi XIX. t -ez. a volt úrbéreseket és a közbirtokosságokat, mint erdőbirtokosokat erdeik gazdasági ügyeinek intézésére és az ettől el nem választható vagyon és és pénzkezelésre nézve önálló szervezettel látja el. Ebből önként következik, hogy a volt úrbéresek és a közbirtokosságok erdeik vadászati jogát — ha t. i. az 1883. évi XX. t.-cz. által az önálló bérbeadására vonatkozólag megkívánt feltételek meg vannak — önállóan adhatják bérbe, a vadászati bérösszeget saját pénztárukba vételezik be s ott számolják el; és egyáltalában ezen erdők vadászati joga a községi vadászterülettel együttesen csak abban az esetben adható bérbe, ha az önálló bérbeadáshoz szükséges föltételek meg nem lennének, amely esetben azonban köteles a község a vadászati bérösszegnek a volt úrbéres és a közbirtokossági erdők területére eső részét a volt úrbéres és közbirtokossági pénztár részére átszolgáltatni.
