Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)
1904-04-14 / 15. szám
118 érdekelteket, kik ezen állások valamelyikét elnyerni óhajtják, hogy az 1888 I. t.-cz. 9. §-ában, illetve 1876. XIV. t.-cz. 143. §-ában előirt kópesitésöket, eddigi működésűket s erkölcsi magukvisoletét igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám, a folyó évi április hó 18-án, délután 5 óráig bezárólag, annyival is inkább beadják, mert a későbben érkezők figyelembe vétetni nem fognak. Úgy a községi főorvos, mint a többi községi orvosok fizetése, a községi fizetési szabályrendelet szerint a következő : A) A községi pénztárból fizetendő s előleges havi részletekben esedékes évi 1000 korona. B) Öt évi betöltött szolgálat után 100 korona, 10 évi szolgálat után ismét 100 korona, összesen tehát 8 Ízben esedékes 800 korona korpótlók. A korpótlók iránti igény mindig azon évet követő január hó 1-ső napján lép életbe, amelyben az orvos az 5, 10, illetőleg 20 évi szolgálati idejét betöltötte C) A községi orvosok látogatási dijai a községi fizetési szabályrendeletben vannak megállapítva s ehhez a megválasztandó orvosok alkalmazkodni kötelesek. A községi főorvos, illetőleg a községi orvosok munkaköre a községi képviselőtestület által, 1898 évi szeptember hó 26-án alkotott s a vármegye bizottságának felhatalmazása alapján, a vármegye alispánja által 21440—1898. szám alatt jóváhagyott községi szervezési szabályrendeletben van megállapítva. E szervezési szabályrendelet azonban a képviselőtestület 1904. évi márczius hó 10-én tartott közgyűlésében, a községi orvosok munkakörére vonatkozólag is, 50. kgy—1904. szám alatt módosíttatott. A megválasztandó községi főorvos, illetőleg községi orvosok munkakörét illetőleg, kötelesek a most érvényben lévő s jóváhagyás esotón a módosított szervezési szabályrendeletben foglaltakhoz alkalmazkodni. A választás határnapja általam később fog kitüzetni. Szarvason, 1904. évi márczius hó 31-én. Dr. Wieland, főszolgabíró. Tájékoztató. Elvi jelentőségű ministeri leirat a szinielőadások és más mutatványok együttes engedélyezése tárgyában. A vármegye alispánjának felterjesztésére, melyben a magyar színészet érdekeinek védelme tárgyában kiadott 108805—1901. sz és az egyes mutatványok, látványosságok, czirkuszok engedélyezése tárgyában kiadott 64578- 1901. sz. B. M. rendeletek közt fennforogni látszó_ollentétek kiegyenlítését, illetve a rendeletek helyes értelmezését kérte, a minister a következő elvi jelentőségű leiratot adta ki: A 108805—1901- sz. körrendelet nem tiltja el feltétlenül a helyhatósági engedélyek kiadására jogosított hatóságokat attól, hogy kivételes esetekben a színi előadásokon kívül, ugyanabban az időben egyéb előadások vagy mutatványok megtartását ne engedélyezhessék. Ez nem is lehetett az idézett körrendeletek intencziója egyrészt, mert a törvényhatóságok, községek önkormányzati jogait korlátozni nem kívánta, másrészt pedig, mert általánosságban a helyi viszonyok és esetről-esetre változó körülmények figyelmen kívül hagyásával ezt a kérdést szabályozni nem lehet. — Nevezetesen már eleve kizártnak kellett tartani azt, hogy egy nagy vidéki városban, melynek a legkülönbözőbb rétegekből álló lakossága különbözőbb válfaju szórakozásokat igényel, szinielőadásokon kívül, abban az időben más válfaju előadások vagy mutatványok ne engedélyeztessenek. Hasonlóképpen nem tehető észrevétel az ellen, ha vásárok, búcsúk s más hasonló sokadalmak alkalmával mutatványosoknak is engedély adatik — Ellenben nem indokolt az ily engedélyek kiadása oly esetekben, amidőn annak következménye az lenne, hogy a kultúrát, a nemesebb Ízlést fejlesztő szinielőadások közönsége, a szinielőadások látogatásától elvonatnék s ez által az alacsonyabb Ízlést szolgáló mutatványok stb. előnyére a színigazgatók existencziája tétetnék koczkára. — A körrendeletnek most vázolt intencziója egyébiránt azok szövegéből is kiolvasható, amennyiben a parancsoló utasítás helyett az illetékes hatóságok méltányos eljárására, belátására, hazafiságára hivatkozik. — Önként következik a fentebbiekből, hogy a 64573—1901. sz. itteni körrendeletben felsorolt helyhatósági engedélyek megtagadására a többször idézett 108805 — 1901. sz. itteni körrendeletben foglaltak általában véve indokul nem szolgálhatnak. Árlejtések. A magyar kir. belügyminister ur leküldvón a gyulai állami gyermek- menhely építési terveit s költségvetését, azok alapján a vármegye főispánja kiirta az építési munkálatokra az árlejtósi hirdetményt s folyó hó ll-ón a főispán elnöklete alatt megtartatott a versenytárgyalás, amelyre beérkezett 6 ajánlat. Az ajánlatok felett a bizottság ma fog dönteni, miután előbb az államépitószeti hivatal azokat áttanulmányozta s a vállalati összegeket kiszámította. — A békéscsaba—gerendási kőutnak a törvényhatóság által történő kiépítési munkálataira szintén folyó hó 11-én tartatott a nyilvános árlejtés a vármegye alispánjának elnöklete alatt, amelyre 5 ajánlat érkezett be s ezek közül mint legolcsóbbat Kemény Manó és Böhm Géza aradi vállalkozók ajánlatát (27 6 u/« árongodóssel) fogadta el az árlej tező bizottság. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában Gyulán, 1904.
