Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-12 / 11. szám
3850. ikt. 1903. — 100 — VIII. tiynlaváros polgármesteri* és községi elöljárók. Szederfaültetés a községek közterein. A mezőgazdaságról és mozőrendőrsógről szóló 1894. XII. t.-cz. s ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasítás különös súlyt helyez arra, hogy mindenütt, hol a szederfa- tenyósztésro úgy a talaj, mint az éghajlati viszonyok alkalmasak, a selyemtenyésztés űzetik, vagy meghonosítása remélhető, a selyemtenyésztés érdekében a szederfa tenyésztésére különös gond fordittassék. A törvény és rendelet emez intézkedésének különben világosan ki is fejezett czélja az, hogy az utak mellékei s általában a közterületek szederfákkal ültetvén be, a selyem- tenyésztés továbbfejlődése biztosíttassák A szederfák szaporításának kérdésénél azonban kell, hogy szem előtt ne tévesz- tessék, miszerint a közterületekre ültetett szederfák első sorban a tenyésztőkhöz közel eső közterületekre ültettessenek ki, hogy a selyemtermelők azokhoz könnyebben hozzáférhessenek s erre a czólra az utaknak a községekhez közöl eső részein kivül legalkalmasabbak maguk a községek belterületein levő utczák és közterek. Épp ebben a tekintetben azonban tapasztalható, hogy a közterületeket, különösen pedig az utczákat és köztereket nem tartják' fenn szederfaültetósi czólra, hanem másnemű fákat ültetnek ki azon helyekre, sőt a közterületeknek másnemű fákkal való elfoglalása mind nagyobb-nagyobb mérveket ölt még oly helyeken is, hol a selyemtenyésztés több száz szegény családnak képezi nem jelentéktelen keresetforrását Felhívom azért Czimeleket, hogy gondoskodjanak mikép az utak mellékei, különösen pedig a községek belterületein azon helyek, a melyek erre alkalmasak s ezt egyéb figyelembe veendő körülmények nem akadályozzák, — kizárólag szederfák számára tartassanak fenn, nehogy a szederfaültetésnek nagy akadályául szolgáljon az, hogy az alkalmas helyek már eleve másnemű fákkal foglaltatnak el. Felhívom egyszersmind Czimeteket, hogy különösen a községek belterületén és közelében a rendelkezésre álló helyeknek szederfával való beültetéséről gondoskodjanak. Gyulán, 1903. évi márczius hó 5-ón. Dr. Fábry, alispán. 4014. ikt. 1903. IX. Kii\ anyakönyvvezetők, járási főszolgabíróknak, tiynlaváros polgármesterének és községi elöljáróknak. Gyámhatóságot érdeklő anyakönyvi adatoknak közlése. A magyar kir. belügyminister ur alábbi rendeletét tudomás és miheztartás végett Czimetekkel közlöm. — Gyulán, 1903. év márczius hó 2-án. Dr. Fábry, alispán. Másolat. 27.. 5, 143-1903. 1-e. B M. szánni körrendelet. A gyámhatóságot érdeklő anyakönyvi adatoknak a községi elöljárósággal, illetőleg az árvaszókkel közlése tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének Az 1896. évi 115600 szám alatt kelt belügyministeri körrendelet ') arra kötelezi az állami anyakönyvvezetőket, hogy a kiskorú hajadon anyjától született törvénytelen gyermekek születéséről dij- és bólyegmentes anyakönyvi kivonatot állítsanak ki és azt hivatalból azon árvaszókhez terjesszék be, amelynek hatósága területén a születés történt. A községek és járások részére múlt év 129000. B. M. szám alatt kibocsátott gyámügyi ügyviteli szabályzat2) 3-ik §-a viszont a községi elöljáróságnak teszi feladatává, hogy a) ha kiskorú vagy nagykorú nőtől házasságon kivül gyermek születik ; b) ha gyámhatóság alatt álló kiskorú nő férjhez megy ; c) ha az özvegy t. és t. gyám újból férjhez megy, azt az illetékes árvaszékhez bejelentsék. Minthogy a most idézett rendelkezések az elől hivatkozott 1896. évi 115600. számú körrendelet rendelkezéseit részint meghaladják, részint módosítják : az idézett Ügyviteli szabályzat záró határozata folytán egyébként is hatályát vesztettnek tekintendő, most idézett 1896. évi 115600. számú körrendeletben foglaltak helyett a következőket rendelem el : Úgy a vármegyei, valamint a városi törvényhatóságok területén működő összes állami anyakönyvvezetők mindazon esetekben : 1) B. K. 1897. evf. 29. lapon. 2) B. K. 1902. évf. 49. szám, V. melléklet.
