Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-12 / 11. szám
- 97 — KIIRT CZIKK. Bókésvánnegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1903. évi február hó 28-áu tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 47. bgy. 310411)03. ikt. sz. A vármegyei árvaszóki elnöknek 23/903. számú előterjesztése. a községek részére kibocsájtott gyámügyi ügyviteli szabályzatban körülirt községi nyilvántartások berendezése tárgyában. Tekintve, hogy a m. kir. bolügyminister ur, a községek részére kibocsájtott gyámügyi ügyviteli szabályzatban körülirt községi nyilvántartások berendezése tárgyában 1902. évi 133400/1X. szám alatt kiadott körrendeletében megengedte, hogy a körrendeletben említett törzskönyvi lapok (A. B.) s az atyai hatalom, valamint a tt. gyámság alatt álló kiskorúak névjegyzékeinek kitöltésével járó dologi kiadások a vármegyei gyámpónztári tartalékalapok jövedelmeiből fedeztessenek s egyben utasította az árvaszókeket, hogy a szóban levő költségeknek a tartalékalapok jövedelméből leendő fedezése iránt, a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz tegyenek előterjesztést, ennélfogva a fentemlitett előterjesztés figyelembevételével elhatározza a törvényhatósági bizottság, bogy azon községek nyilvántartásainak átalakítására, a melynek árva pénzei a központban kezeltetnek: kétezer (2000) koronát bocsájt az árvaszék rendelkezésére oly képen, hogy a felmerülő költségek, utólagos számadás kötelezettsége mellett, az említett községek gyámpónztári tartalékalapjainak terhére számoltassanak el. Ezen költségeket esetenként a vármegyp alispánjának utalványára, a gyulai kir. adóhivatal, a vármegyei árvaszéki elnök hivatalos nyugtája ellenében fizesse ki. Ez a határozat a V. U. Sz. 155 §-a értelmében közhírré teendő s az attól számított 15 nap alatt közvetlenül a vármegye alispánjánál beadandó felebbezóssel támadható meg. Erről a vármegye alispánja, továbbá a vármegyei árvaszóki elnök értesittetnek. Kmft. Kiadta: dr. D a i m e 1, vármegyei főjegyző. 3990. ikt. 1903. VI. Gyulavsíros polgsírmoslere és községi elöljárók. Szőlőoltványok megrendelése körüli tudnivalók. Földmivelósügyi m. kir- minister urnák alábbi körrendeletét és mellékletét másolatban tudomás és az érdekeltek körében való közhirrótótel czéljából közlöm. — Gyulán, 1903. évi márczius hó 6-án. Dr Fábry, alispán. Másolat. 8339/VIII—3. sz. M. kir. földmivelósügyi minister. Valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének. A hibás szőlőoltványokkal való kereskedés meggátlása illetőleg a szőlőbirtokosoknak a hibás oltványok beszerzéséből származó hátrányokra való figyelmeztetés czéljából az 1902-ik évi május hó 25-ón 49343 sz. a. a másolatban idecsatolt körrendeletét bocsáj- tottam ki az összes szőlészeti szakközegekhez, mely körrendeletét azzal küldöm meg a Czimnek, hogy a szőlőmivelő közönség érdekeinek megóvása czéljából az alábbiakat minél tágabb körben, és a Czim által legalkalmasabbnak vélt módon hozza az érdekeltek tudomására. Mivel az eladó felelőssége megszűnik, ha a vevő az oly hibás oltványokat már átvette, melyeknél a hiba az átvétel alkalmával megállapítható (ily hibák például hibás forradás rósz gyökérzet, ha nincs legalább egy hajtáson 4 kiérett szem, külsőleg felismerhető gombabetegség peronospora, lisztharmat, antraknonsis jégverés, fagyfoltok stb. igen ajánlatos, hogy a vevő minden oly esetben, ahol az eladó egyénisége a szállított oltványok hibátlan voltáért nem nyújt teljes biztosítékot az oltványok felbontását hatósági közeg községi elöljáróság, ahol hegyközség van, a hegybíró jelenlétében teljesitse, az oltványokat azonnal a felbontás után vizsgálja meg, s ha azokat nem találja megfelelőknek erről adasson magának igazolványt. A meg nem felelő oltványokat tegye hivatalos letétbe, de úgy hogy azok tovább ne romolhassanak, nehogy a netalán követelt szakértői szemle alkalmával a hiányos gondozás lehetetlenné tegye az átvételnél nehezményezett hibák pontos megállapítását. Ezen igazolvány alapján azután követelje a vevő az eladótól a netalán már lefizetett előleget, utánvét utján kifizetett összeget és a hibás oltványok küldése által esetleg szenvedett egyébb károk megtérítését Ha ezzel nem érne czélt legczólszerübbnek látszik a biró előtt való jogkeresés megkísérlése. Ez utóbbi esetben a kereset a m kir. Curiának 33066—885. sz. a. hozott alapvető elvi jelentőségű és hasonló vonatkozású Ítéletére alapítható.
