Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-12 / 11. szám
- 94 sorshúzás utján választandók ki. A törvényhatósági bizottság, a fenti bizottságba tagok kinevezését magának lentartja. 3. A nyújtandó segély legnagyobb összege személyenként 600 korona. Miután pedig a község az építéshez olcsó telket, továbbá építési anyagot előállítási áron ad, önként értetik, hogy a 600 korona maximális segélyösszeg, nem minden jelentkezőnek folyósítandó egész összegében, hanem ebből csak annyi, amennyi a munkásház felépítéséhez okvetlenül szükséges. így egyrészt elérhető az, hogy az államsegélyből minél többen élvezhetnek kölcsönt, másrészt kisebb lóvén a segélyösszeg, annak törlesztése rövidebb idő alatt történik. 4. A munkások részére bizottságilag nyújtott segélyösszeg felhasználását a bizottság, saját belátása szerint, ellenőrizi. 5. A nyújtott segélyösszeg 12 éven át fizetendő 10 százalékos annuitással törlesztendő. A 2 óv többlet kamat fejében számittatik. Ezen elv 600 koronánál kisebb segélyre is alkalmazandó, azzal, hogy a törlesztési idő megfelelően megrövidíthető. 6. A visszatérítendő összegek, a törvényhatósági bizottság további rendelkezéséig gyümölcsözőleg kezelendők. 7. A segélyezendő munkás, az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárba rendes tagul belépni s minden esetre annak idején a munkásház felépítésénél, mint munkástárs segédkezni köteles leend. 8. Békés község elöljárósága felhivatik, hogy az államsegély kiosztása, visszafizetése és kezelése tárgyában a képiviselőtestület elé terjesszen szabályrendeleti javaslatot. E szabályrendelet megalkotásánál a mellett, hogy a fenti irányelvek szem előtt tartandók, meghallgatandó a t ügyész s egy kiküldendő bizottság javaslata s mindezeken felül hasonló ügyben már megalkotott és érvényben levő szabályrendeletek, minők Szentesen, Hódmezővásárhelyen is már érvényben vannak, beszerzendők és figyelembe veendők lesznek. E szabályrendelet jóváhagyás végett a törvényhatóság elé terjesztendő. 9. Utasittatik végül a békési járás főszolgabirája, hogy az időszaki pénztár- vizsgálatok alkalmával, a vizsgálatot a szóban levő államsegély pénztárára is terjessze ki. A törvényhatósági bizottság abból az alkalomból, hogy a járási főszolgabiráknak és Gyulaváros polgármesterének a munkásházak felállítása tárgyában tett előterjesztéseiből arról győződött meg, miszerint a munkások hajléktalansága, különösen Orosházán, Vésztőn, Békéscsabán, Köröstaresán nagy mértékben jelentkezik, ezekből az indokokból a földmivelésügyi m kir. minister urat feliratilag felkérni rendeli arra, hogy a munkások hajléktalanságának orvoslása, ezek helyzetének javítása érdekéből, munkáslakások ópitósónek előmozdítása czéljából, újabb 2000U korona államsegélyt engedélyezni méltóztassék. Addig is, mig ide vonatkozólag a földmivelésügyi m kir. minister ur döntése leérkeznék, a törvényhatósági bizottság, a Békés község részére kiadott államsegélyből visszatérülő összegek hovaforditása feletti intézkedést függőben tartja. E véghatározat a vármegyei hivatalos lapban közzéteendő s az 1901. évi XX. t-cz. 30. §-a értelmében a „Hivatalos Lap“ megjelenését követő 8-ik napon kihirdetettnek tekintetik. Ellene, ez utóbbi naptól számított 15 nap alatt szóval bejelentendő, vagy írásban benyújtandó s a vármegye alispánjánál előterjesztendő, a m. kir. földmivelés- ügyi minister úrhoz intézendő felebbezésnek van helye. Erről feliratilag a m. kir. földmivelésügyi minister s az összes iratok kiadása mellett további eljárás végett a vármegye alispánja, értesittetnek. Kmft Kiadta: Dr. Konkoly, vármegyei Ill-ad aljegyző. 3654. ikt. 1903/ II. Gyulaváros polgármestere és községi elöljáróságok. Vármegyei közkórház feleslegének felhasználása. A törvényhatósági bizottság alábbi határozatát a 125000. B M. számú vármegyei ügyviteli szabályrendelet 155. §-a értelmében közhirrétótel végett közlöm, azzal, hogy e közlemény megjelenését követő 8-ik nap után számított 15 nap alatt a véghatározat ellen hozzám felebbezés adható be. Gyulán, 1903. évi márczius hó 8-án. Dr. F á b r y, alispán.
