Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-12 / 11. szám
VI. évfolyam Gyula, 1903. márczius 12 ll-ik szám r t BEKESYARMEGYE HIVATALOS LAPJA. Előfizetési dij egy évre 8 korona. Hirdetési dij minden sző után 4 fillér. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. 4395 ikt. 1903] I. Gyulaváros polgármestere és községi elöljárók. Munkásházak Az alábbi törvényhatósági bizottsági határozatot hözhirrótétel végett közlöm. Gyulán, 1903. évi márczius hó 10-ón. Dr. F á b f y Sándor, alispán. KIIRT C/IKK Békósvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1903 évi február hó 28-án tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 30. bgy. 2794. ikt. sz. * 1 1903. M. kir. földmivelósügyi minister 103275/VI-3/1902. számú rendelete, a munkáslakások létesítésének előmozdítása czéljából engedélyezett 20000 korona államsegély felhasználása tárgyában. * A m. kir. földmivelésügyi minister nr által, munkáslakások építésének előmozdítása czéljából engedélyezett 20000 korona államsegély felhasználása tárgyában, a törvényhatósági bizottság ezennel határozati lag kimondja, hogy az államsegélyt időközi kamataival együtt, Békés község részére adja ki s egyidejűleg megbízza a vármegye alispánját, hogy a határozat jogerőre emelkedése után ezt az összeget járulékaival együtt, Békés község elöljárósága részére utalja ki. E határozat meghozatalánál figyelembe vétettek az összes vármegyebeli községek helyi viszonyai, de főleg ama körülmény, hogy az államsegély kisebb részenként való kiosztása mellett számbavehető segély alig nyujtatott volna- Ezek mérlegelésénél, de figyelemmel arra, hogy a munkások hajléktalansága leginkább Békésen mutatkozik, — meri e helyen, a hivatalos adatok szerint, mintegy 1300 munkáscsalád van lakás nélkül, — a 20.000 korona államsegély Békés község részére volt kiadandó. Azonban a törvényhatósági bizottság, a segély kiutalásával egyidejűleg annak felhasználását, a következő feltételekben szabja meg: 1. Mindenek előtt kijelenti, hogy az államsegélylyel, a Békés községbeli munkások hajléktalanságának kérdését orvosolva még nem látja, mert a czél érdekében még szükségesnek tartja azt is, miszerint a község a segélyt kiváló példaadásnak tekintse arra nézve, hogy anyagi erejéhez mérten önmaga is nagyobb áldozatot hozzon a munkások helyzetének javítására s egyáltalán oda törekedjék, hogy — ezek hajléktalanságának eloszlatása czéljából, — a legmesszebb menő kivánalmaknak megfeleljen. Nevezetesen méltányos és kívánatos volna, ha a segélyezendő munkások részére nagyon mérsékelt áron, a vármegyei építkezési szabályrendelet 62-ik §-ában előirt nagyságú: 300 négyszögöles beltelkeket bocsájtana rendelkezésre ; az építendő munkásházakhoz ingyen, vagy előállítási áron, az alapra téglát, a falhoz anyagot (vályog, vagy III o. tégla) és a tetőre cserepet adjon. 2. A segély kiosztásának keresztül vitelére, a község képviselőtestülete által egy bizottság alakítandó; ennek tagjai — az elöljáróságon kívül — minden tizedből egy-egy választott kisbirtokos. A segély iránti jelentkezéseket e bizottság fogadja el s a jelentkező munkások közül, a törekvő munkásokat kijelöli, úgy azonban, hogy kiváltképen különös gondot fordítson arra, hogy a segélyösszeg visszatérülése biztosítva legyen. Az igy kijelölt munkások közül a segélyezendők a szükséghez képest —
