Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-05 / 10. szám

- 87 foganatosítását elhatározza s minthogy költségvetésében erre a czélra csupán 3000 korona van felvéve az ezen felüli összeget 3968 korona 95 fillért a vármegyei házi tartalékalapból fedezi s elrendeli, hogy az összes munkálatok házilag viendők keresztül a további intézkedések megtételével a vármegye alispánját bízván meg.

A szeghalmi és gyomai főszolgabírói lakok kibővítésére nézve, miután a tárgy- sorozatba felvéve nem lettek, a törvényhatósági bizottság ezúttal érdemben nem határoz hanem az ügyet a legközelebbi közgyűlésre tűzi ki tárgyalás végett s addig is megkeresi Szeghalom és Gyoma községeket, hogy abban az esetben, ha az állami anyakönyvi hivatalok a kibővitendő főszolgabírói hivatalos helyiségekben nyernének elhelyezést, miután az elhelyezés költségeit s egyéb dologi kiadásokat különben is a község tartozik viselni, mily összeggel járulnának hozzá a kibővítési költségekhez"?

Megbízza a törvényhatósági bizottság a vármegye alispánját, hogy a két község határozatával az építkezésre vonatkozólag a legközelebbi közgyűlésre tegyen előterjesztést

Egyben elvi kijelentést tesz s figyelmezteti a vármegyei építkezési bizottságot, hogy jövőben lehetőleg az előirányzott összeg erejéig hozza javaslatba a vármegyei épületek tatarozási s helyreállítási munkálatait s csak elkerülhetlen esetekben s akkor is csupán a tartalékalap kamatainak erejéig lépje túl a költségelőirányzatot.

Ezen véghatározat közérdekű lóvén, a vármegye hivatalos lapja utján közhírré tétetik, a hirdetés megtörténte után a 15 napi felebbezési határidő elteltével az esetleges felebbezésekkel együtt felterjesztetik a m. kir. belügyminister úrhoz jóváhagyás végett A felebbezós közvetlenül a vármegye alispánjánál adandó be.

Erről az előméreti költségvetések s ópitkezósi bizottsági jegyzőkönyv felterjesztésével a m. kir. belügyminister urat feliratilag, a vármegye alispánját úgyis mint a vármegyei építkezési bizottság elnökét, az államópitészeti hivatalt, a szeghalmi és gyomai járás főszolgabirái utján a vonatkozatos műleírás és tervrajz kapcsán Szeghalom és Gyoma községek képviselőtestületeit s a pónzügyigazgatóság mellé rendelt számve vősóget értesíti. Kmft. Kiadta: Kiss László, vámegyei Il-od aljegyző.

3338 ikt.

1903.

IV. Az összes m. kir. állatorvosoknak és kirendelt helyettes vasúti szakértőknek.

Állategészségügyi óvó intézkedések.

Újabban is ismételten előfordult, hogy egyes törvényhatóságok területére hozott, illetve vásárra felhajtott, de sőt a budapesti marhavásárra küldött, illetve a közvetlenül Ausztriába szállított szarvasmarhákon is a ragadós száj és körömfájás heveny esetei meg- állapittattak.

A betegség elfojtására irányuló és nyilvánvalóan igen jelentékeny gazdasági érdekek megvédésére hivatott hatósági intézkedések főleg ilyen esetek folytán sok helyütt érvénytelenek maradnak.

A hatósági intézkedések sikertelenségének és a gyakori kór elhurczolásának kivált az eltitkolások, az elrendelt intézkedések kijátszása és a vasúti állatszállítások alkalmával felrakáskor teljesítendő állatorvosi vizsgálat hiányossága az okaA nevezett betegség ujra-elterjedósóben rejlő veszélyre és az annak folytán bekövetkező állatforgalmi akadályok súlyos gazdasági hátrányára val.ó tekintettel a következőkre hívom fel figyelmét:

1. Oly esetekben, a midőn a ragadós száj és körömfájás még, vagy már csak kis területre szorítkozik, úgy hogy annak helyhez kötése illetve elfojtása a m kir. állatorvosok által a helyszínen a tényleges szükséghez mórt számú váratlan ellenőrző rendkívüli vizsgálat közbejöttével biztosan remélhető : ily esetekben állatorvos ur minden további rendelet bevárása nélkül teljesítse a valóban szükséges rendkívüli és váratlan ellenőrzést oly időben, addig és .annyiszor, amikor, ameddig és ahányszor annak szüksége valóban indokolt.

Ilyen kiszállásnak különleges indoka és czólja is a teljesített működés rövid de szabatos leírásával együtt a működési napló 7. rovatában világosan jelzendő.

2. Működése területén a hasított körmü állatok egészségi állapotát állandóan leg- óberebb figyelemmel kísérje.

3 Ha valahol a kérdéses betegség fellépett, annak eredetét a betegség megállapi tásakor gondosan foganatosítandó nyomozat utján derítse ki és a betegség netáni eltitkolása, illetve nyilvánvalóan késedelmesen való bejelentése s addig is esetleg elhurczolása vagy egyéb szabálytalanság esetén azokat, akik akár mulasztással, akár cselekvéssel hibásaknak mutatkoznak, felettes hatóságánál az eljárás megindítása és példás megbüntetése végett azonnal jelentse fel; azon esetben pedig, ha a kór eredetének a betegség megállapításakor foganatosított nyomozása azt mutatja, hogy a betegség a mükö-