Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-26 / 9. szám

1. Tenyésztésből kizárt apaállat tenyésztésre használtatott. 2. Ha alapos ok van annak vódelmezésére, hogy az illető apaállat tenyésztésre való használata másként meg nem akadályozható. 3. Ha megállapittatott, hogy az illető apaállat öröklő hibában szenved. 11. §. A bizottságnak a tenyésztésből való kizárás, vagy a heróltetés iránt hozott hatá­rozata ellen a vármegye alispánjához lehet felebbozni. A vármegye alispánja alkalmas szakértő (kerületi állami állatorvos vagy erre külön felkért szaktekintély) meghallgatá­sával 14 nap alatt a felebbezés értelmében határozni köteles. Az alispán határozatának meghozataláig az illető apaállatot tenyésztésre használni nem lehet. Az alispán által alkalmazott szakértő illetményei a vármegyei házi pénztárból fizet­tetnek ki. Az apaállat tulajdonosa c czimen legfeljebb tiz (10) koronával terhelhető s csak akkor, ha az apaállat másodfokulag is tenyésztésre alkalmatlannak mondatott ki. A közgazdasági előadó, úgy a vizsgálóbizottság, valamint bármelyik fórum hatá­rozata ellen előterjesztéssel élhet s e őzéiből az e tárgyban hozott határozatok vele közlendők. 12. §. Amely községekben a közös apaállatokat a törvény értelmében a község köteles beszerezni s a beszerzés és tartás költségei az elöljáróság által az egyes állattulajdono­sokra anyaállataik arányában vetendők ki- A kivetés helyességéért az elöljáróság felelős. A kivetés ellen a járási főszolgabíróhoz felszólamlással lehet élni. 13. § Kihágást követ el és az 1894. évi XII t-cz. 94. §. g) pontja értelmében 200 koro­náig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : az, aki tenyészigazolványnyal el nem látott apaállatot másnak tenyésztési czélokra átenged, vagy aki ily állatot másnemű állatokkal együtt a közös legelőre hajt; kihágást követ el továbbá és 100 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő : a) azon anyaállat-tulajdonos, aki másnak tenyészigazolványnyal el nem látott apaállatját tenyésztésre használja; b) azon apaállat-tulajdonos, aki köztenyésztósi czólra használni szánt apaállatját vizsgálat végett kitűzött határidőben elfogadható ok nélkül elő nem vezeti. Kelt Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1902. évi október hó 7-ón tartott rendes közgyűléséből. Kiadta : Berthóty István, várni. tb. főjegyző 1290/VII-I. Jóváhagyom a következő módosításokkal: A 2. §. 6. sorában a „nyugati fajú* kifejezés helyett a „piros tarka hegyi fajtájú11 kifejezést alkalmaztam. E szakasz utolsó mondatát következőleg szövegeztem: „Egyszersmind feljogosittatnak a községek, hogy a mennyiben piros-tarka hegyi fajtájú birkákat szereznek be és azok tenyészigazolványnyal láttatnak el — ezen bikákkal kézből való hágatás utján kizárólag csak piros-tarka tenyósz- szarvasmarhákat felüzethessenek Hasonlóan használhatók köztenyósztési czélokra egyesek tenyészigazolványnyal ellátott piros-tarka hegyi fajtájú birkái is.“ A 3. §-t kiegészítettem azzal, hogy : „A községi elöljáróságok kötelesek a nőivarú tenyészállatoknak utolsó deczember havi összeírását mindannyiszor a tenyészapa állatvizs­gáló bizottság elé terjeszteni." A 10. §. első sorában a ..kihirdetését* szót a „kiheréltetésót" szóval, második sorában pedig a „részére" szót a „költségére" szóval helyettesítettem. A 12. §-ba végül még felvettem, hogy: „a községi elöljáróság jogosítva van, a község által beszerzett apaállatok után fedeztetósi dijakat megállapítani, de az ezekből befolyó jövedelem csakis az apaállatok beszerzési és tartási költségeinek fedezésére fordít­ható. A beszerzési és tartási költségek a községi költségvetésben, de a többi kiadásoktól elkülönítve irányozandók elő s a községi számadásokban számolandók el Minden községben megállapítandó az apaállatok takarmányozási módja, az apaállatoknak naponkint nyújtandó takarmány mennyisége, valamint az is, hogy az apaállatok tartása, kellő gondozása és jóerőben tartásáért ki felelős. A községi tulajdont képező apaállatokra nézve a jelen szabályrendeletben megállapí­tott szabályok megtartásáért a községi elöljáróság felelős s mulasztás esetén fegyelmi utón biintettetik." Budapest, 1903. évi február hó 6-án. A minister megbizásából: Tervei Imre s. k., ministeri osztálytanácsos. (P. H) A hivatalos másolat hiteléül: B eke Géza, vármegyei közigazgatási kiadó. _________ — 77 —

Next

/
Thumbnails
Contents