Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-02-19 / 8. szám
- 60 Csehi községből és Békés községből 1—1 esetben Gyula városába. Feketegyörös községből Békéscsabára 1 esetben, végül Megyesegyháza községből Újkígyós községbe 1 esetben. Takonykor: Szentes városból Gyula városba 1 esetben. Gyoma községből Köröstarcsa községbe 1 esetben, Komádi községből Vésztő községbe 1 esetben, Gyulavári községből Békéscsaba községbe 1 esetben. Kulikor: Mezőtúr városból és Derekegvháza községből Gyoma községbe 1 — 1 esetben. Nagyiratos községből, Vésztő községből, Gyulavarsánd községből, Szentanna községből és Doboz községből 1 — 1 esetben. [Sarkad községből 3 esetben és Nagyszalonta városból 2 esetben Gyula városába. Ivarszervi hólyagos kiütés : Csanádapácza községből Békéscsaba községbe 1 esetben. b) Az összes behurczolt betegségek élő beteg állatokkal történtek. Állatvásárokon, vágóhidakon, illetve husszemle alkalmából és gyepmesteri telepeken a következő betegségek állapíttattak meg : Takonykor: Békéscsaba községben állatvásáron 1 esetben. Rühkór : 11 esetben Gyula városban állatvásáron. Sertésvész : Gyula városban és Szarvas községben állatvásáron 1—1 esetben és Békés községben a marharakodó állomáson 1 esetben. Sertésorbáncz: Szarvas községben állatvásáron. Lépfene: Gyulán a vágóhídon. A gyepmesteri telepen: Szarvas községben 3 esetben,, Békéscsaba, Békés, Füzesgyarmat és Szeghalom községben 1—1 esetben és Köröstarcsa községben 9 esetben. Veszettség: Gyoma és Endrőd községben 1 — 1 esetben és Szarvas községben 7 esetben a gyepmesteri telepen. A tavaszi állatvizsgálat alkalmával a következő betegségek állapíttattak meg: Rühkór: Gyula városban 2 darab lovon, Doboz és Kétegyháza községben 1 — 1 darab lovon, Békés községben 8 darab lovon és Füzesgyarmat községben 12 darab lovon. Takonykor: Békés községben 1 darab. Állatoknak hatósági rendeletre történt kiirtása alkalmából a bonczolás csupán az alábbi esetben nem állapította meg azt a betegséget, mely miatt a kiirtás történt. Békés községben ugyanis egy takonykor gyanúja miatt kiirtott lovon fog és csont szuvasodás állapíttatott meg, mely kórfolyamat okozta az állatnál az idült egyoldali orrfolyást Állatvásárok betiltását a vármegye területén csupán a sertésvész betegség vonta maga után. A vásárok betiltása a sertésvész terjedését lényegesen korlátozta, ellenben a gazdasági viszonyokra rósz befolyással volt. Lépfene. A lépfene betegség a lépfenés hullák meg nem felelő eltakarítása következtében fellépett Békésszentandrás községben. Ugyanis egy állatbirtokosnak egy tehene hirtelen elhullott s megnyuzatván, bőre a tanyán száradás végett kiterittetett. A bőrről lecsorgott vér a takarmányt befertőzte és az ezen takarmánynyal etetett 2 darab ló, a tehén elhullását követő harmad napra szintén elhullott. A tulajdonos által a betegség csak akkor lett bejelentve és az illetékes járási m. kir. állatorvos által a lépfene úgy a két darab lovon, mint az exhumált tehén hullán megállapítva. A lépfene legelőn 6 esetben észleltetett és pedig Békés, Újkígyós és Körösladány községek és Gyula város határában. Mindezen helyeken a legelő szikes és esőzések után egyes helyein vizállásos. Ezen lépfenés esetek rendszerint esőzések után észlelteitek. Hogy a lépfenés fertőzéseket takarmány vagy ivóvíz közvetitette-e, biztonsággal egy esetben sem volt megállapítható. A lépfenében elhullott állatok között csupán 1 darab szarvasmarha volt, mely lépfene ellen beojtatott; ez a második ojtást követő 4 hétre hullott el. A lépfenében megbetegedett állatok száma összesen 67 darab volt és pedig: ló 9, szarvasmarha 41 és juh 13 darab. Négy darab szarvasmarha kivételével, mely meggyógyult, a többi 63 eset elhullással végződött. Veszettség. A veszettségben megbetegedett állatok közül a lappangási időszak biztonsággal csupán 2 darab sertésnél állapíttatott meg, melyek közül az egyiknél (Gyoma községben) 15 napig, a másiknál (Orosháza községben) 6 hétig tartott. R a g a d ó s s z á j- és k ö r ö m f á j á s. Ez a betegség Békésvármegye területén az elmúlt évben nem merült fel. Takonykor. A takonykor a vármegyében 11 községben, összesen 18 udvarban állapíttatott meg. Ezen betegségben elhullott 7 darab ló és kiirtatott 12 darab ló. Mailéin reactio alapján kiirtatott összesen 16 darab ló, melyek közül 15 darab takonykórosnak bizonyult. H i in 1 ő. Himlő betegség az 1902. év folyamán Békésvármegyében nem észleltetett. Bárányoknak himlő elleni védőojtása a vármegyében a gyulai, gyomai és szeghalmi járásban van