Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-05 / 45. szám

járandóságainak a régi főszámvevői fizetés összegére való kiegészítésénél nem teljes 2200 koronában megállapított állami fizetése, hanem annak a szolgálatidij levonása után fennmaradó része vétessék figyelembe.

Tekintettel arra, hogy az 1885. évi XI. t.-cz. 38. §-ával összhangban levő vármegyei szabályrendelet 10. szakasza akként intézkedik, hogy a nyugdíjazott tisztviselőnek újabb állami vagy törvényhatósági alkalmaztatása esetén a nyugdíj csak azon összeg erejéig szüntethető be, amennyivel az újabb alkalmaztatással egybekötött javadalmazás a nyugdíjjal együtt nagyobb, mint az a javadalmazás volt, melynek alapján a nyugdíjazás történt; ezen törvényes és szabályrendeleti intézkedéseknek pedig nem lehet más czéljuk, minthogy az újabban közszolgálatba lépő tisztviselő egészében megkapja azt a javadalmat, amelyet nyugdíjazása előtt élvezett;

tekintettel továbbá arra, hogy Deimel Lajos állami kineveztetése folytán 2200 korona fizetéséből az első évben szolgálatidij czimén 533 korona 33 '/•, fillér levonatik, amely levonásnak a nyugdíj beszüntetésének mérvénél való figyelmen kívül hagyása, a fentiek szerint megállapított czólzatot az érdekelt tisztviselő súlyos anyagi hátrányára meghiúsítaná ;

végül figyelembe véve azon körülményt is, hogy a vármegyei tiszti nyugdíjalap Deimel Lajos állami szolgálatba való lépésével jelentékeny megtakarításhoz jut, nevezettnek későbbi fokozatos előlépósével és állami nyugdíjazásra szóló jogosítványának megszerzésével pedig a nyugdíjfizetés kötelezettségétől teljesen fel fog szabadulni.

A törvényhatósági bizottság az előterjesztett kérelem teljesítését méltányosnak találja és elhatározza, hogy Deimel Lajos 1848 koronát kitevő évi nyugdijából állami szolgálatának első évében a 2200 koronát kitevő állami javadalmazásból az 533 korona 33 fillér szolgálatidij levonásával fennmaradó 1667 korona 67 fillérnek 3300 koronára, mint volt főszámvevői fizetésének összegére való kiegészítéséül 1683 korona 33 fillért, a következő években 1100 koronát folyósit, az édekelt állami javadalmazásának emelkedésével pedig a nyugdijösszeg fokozatos beszüntetésénél a kivetett szolgálati dijat ugyanezen módon figyelembe és számításba veszi.

Ez a határozat szabályszerűen közhírré teendő és a 15 napi felebbezési határidő lejártával m. kir. belügyminiszter úrhoz jóváhagyás végett felterjesztendő.

A jóváhagyás kinyerése után a szükséges utalványozások eszközlésével a törvény- hatósági bizottság a vármegye alispánját bizza meg.

Erről a vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató-választmányát tudomás és miheztartás végett, a vármegye alispánját, a pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséget és Deimel Lajost a határozat kiadásával értesíti. Kmft. Kiadta: Berthóty István, várm tb. főjegyző.- 335 17113. ikt.

1903.

V. Járási főszolgabírók, Gyula város polgármestere és községi elöljáróságok.

Elhagyott gyermekek védelme.

Folyó évi 12963. számú rendeltemmel közölt szabályzatra vonatkozó alábbi belügyministeri rendeletet járási főszolgabirákkal ellenőrzés, Gyula város polgármesterével s községi elöljáróságokkal annak értelmében való eljárás s a teleporvosok megfelelő utasítása végett kiadom. Gyulán, 1903. évi október hó 20-án. Alispán helyett: dr. Daimel Sándor s k., várm. főjegyző.

Másolat. 09743/15)03. V—C. II. M. szitum körrendelet. Az elhagyott gyermekek védelméről szóló 1/1903. számú szabályzat 34. §-ában említett bizonyítványok díjtalan kiállítása tárgyában. (Valamennyi törvényhatóságnak.)

A folyó évi 1. szám alatt kiadott és az elhagyott gyermekek védelméről szóló szabályzat 34. §-ának rendelkezése szerint mindazok, akik az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó gyermeket gondozásba venni hajlandók ; erre való alkalmasságukat az elöljáróság és a teleporvos által kiállított bizonyitványnyal tartoznak igazolni.

E bizonyítványra vonatkozólag kérdés tárgyává tétetett, hogy a községi vagy körjegyző, avagy az orvos ezeknek a bizonyítványoknak kiállításáért dijat szedhet-e ?

Tekintve, hogy az idézett szabályzat a jegyzőt, illetőleg a községi elöljáróságot nem jogosítja fel arra, hogy ezeknek a bizonyítványoknak kiállításáért dijat szedjen, tekintve továbbá, hogy a nevelő szülőkre vonatkozó s a bizonyítványba foglalandó adatok kinyomozása a gyermekvédelem czéljának elérése végett, vagyis közérdekből szükséges; a községi avagy körjegyző (illetőleg az elöljáróság) a kérdéses dijak szedésére nem jogosult.