Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)

1903-11-05 / 45. szám

járandóságainak a régi főszámvevői fizetés összegére való kiegészítésénél nem teljes 2200 koronában megállapított állami fizetése, hanem annak a szolgálatidij levonása után fenn­maradó része vétessék figyelembe. Tekintettel arra, hogy az 1885. évi XI. t.-cz. 38. §-ával összhangban levő vármegyei szabályrendelet 10. szakasza akként intézkedik, hogy a nyugdíjazott tisztviselőnek újabb állami vagy törvényhatósági alkalmaztatása esetén a nyugdíj csak azon összeg erejéig szüntethető be, amennyivel az újabb alkalmaztatással egybekötött javadalmazás a nyugdíjjal együtt nagyobb, mint az a javadalmazás volt, melynek alapján a nyugdíjazás történt; ezen törvényes és szabályrendeleti intézkedéseknek pedig nem lehet más czéljuk, minthogy az újabban közszolgálatba lépő tisztviselő egészében megkapja azt a javadalmat, amelyet nyugdíjazása előtt élvezett; tekintettel továbbá arra, hogy Deimel Lajos állami kineveztetése folytán 2200 korona fizetéséből az első évben szolgálatidij czimén 533 korona 33 '/•, fillér levonatik, amely levonásnak a nyugdíj beszüntetésének mérvénél való figyelmen kívül hagyása, a fentiek szerint megállapított czólzatot az érdekelt tisztviselő súlyos anyagi hátrányára meghiúsítaná ; végül figyelembe véve azon körülményt is, hogy a vármegyei tiszti nyug­díjalap Deimel Lajos állami szolgálatba való lépésével jelentékeny megtakarításhoz jut, nevezettnek későbbi fokozatos előlépósével és állami nyugdíjazásra szóló jogo­sítványának megszerzésével pedig a nyugdíjfizetés kötelezettségétől teljesen fel fog szabadulni. A törvényhatósági bizottság az előterjesztett kérelem teljesítését méltányos­nak találja és elhatározza, hogy Deimel Lajos 1848 koronát kitevő évi nyugdijából állami szolgálatának első évében a 2200 koronát kitevő állami javadalmazásból az 533 korona 33 fillér szolgálatidij levonásával fennmaradó 1667 korona 67 fillérnek 3300 koronára, mint volt főszámvevői fizetésének összegére való kiegészítéséül 1683 korona 33 fillért, a következő években 1100 koronát folyósit, az édekelt állami javadalmazásának emelkedésével pedig a nyugdijösszeg fokozatos beszüntetésénél a kivetett szolgálati dijat ugyanezen módon figyelembe és számításba veszi. Ez a határozat szabályszerűen közhírré teendő és a 15 napi felebbezési határidő lejártával m. kir. belügyminiszter úrhoz jóváhagyás végett felterjesztendő. A jóváhagyás kinyerése után a szükséges utalványozások eszközlésével a törvény- hatósági bizottság a vármegye alispánját bizza meg. Erről a vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató-választmányát tudomás és mihez­tartás végett, a vármegye alispánját, a pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséget és Deimel Lajost a határozat kiadásával értesíti. Kmft. Kiadta: Berthóty István, várm tb. főjegyző.- 335 ­17113. ikt. 1903. V. Járási főszolgabírók, Gyula város polgármestere és községi elöljáróságok. Elhagyott gyermekek védelme. Folyó évi 12963. számú rendeltemmel közölt szabályzatra vonatkozó alábbi belügyministeri rendeletet járási főszolgabirákkal ellenőrzés, Gyula város polgármesterével s községi elöljáróságokkal annak értelmében való eljárás s a teleporvosok megfelelő utasítása végett kiadom. Gyulán, 1903. évi október hó 20-án. Alispán helyett: dr. Daimel Sándor s k., várm. főjegyző. Másolat. 09743/15)03. V—C. II. M. szitum körrendelet. Az elhagyott gyermekek védelméről szóló 1/1903. számú szabályzat 34. §-ában említett bizonyítványok díjtalan kiállítása tárgyában. (Valamennyi törvényhatóságnak.) A folyó évi 1. szám alatt kiadott és az elhagyott gyermekek védelméről szóló szabályzat 34. §-ának rendelkezése szerint mindazok, akik az állami gyermekmenhely kötelékébe tartozó gyer­meket gondozásba venni hajlandók ; erre való alkalmasságukat az elöljáróság és a teleporvos által kiállított bizonyitványnyal tartoznak igazolni. E bizonyítványra vonatkozólag kérdés tárgyává tétetett, hogy a községi vagy körjegyző, avagy az orvos ezeknek a bizonyítványoknak kiállításáért dijat szedhet-e ? Tekintve, hogy az idézett szabályzat a jegyzőt, illetőleg a községi elöljáróságot nem jogo­sítja fel arra, hogy ezeknek a bizonyítványoknak kiállításáért dijat szedjen, tekintve továbbá, hogy a nevelő szülőkre vonatkozó s a bizonyítványba foglalandó adatok kinyomozása a gyermekvédelem czéljának elérése végett, vagyis közérdekből szükséges; a községi avagy körjegyző (illetőleg az elöljáróság) a kérdéses dijak szedésére nem jogosult.

Next

/
Thumbnails
Contents