Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-07-09 / 28. szám
— 232 — 11272. ikt. 1903. V. Járási főszolgabirák, (iyula város polgármestere és községi elöljárók. Védekezés a ragadós száj- és körömfájás betegség ellen. Tudomás és közhirrététel végett, értesítem Czimeteket, hogy Endrőd községben a szarvasmarhák között a ragadós száj- és körömfájás betegség járványos jelleggel fellépett. Ennélfogva a 89100/1902. szárún földmivelésügyi ministeri rendelet 7. pontjához képest, Endrőd községgel határos Békés, Szarvas, Kondoros és Gyorna községekben az országos és hetivásárokra hasított körmii állatoknak felhajtását betiltom. Gyulán, 1903. junius hó 28-án. Alispán helyett : dr. D a i m e I, vármegyei főjegyző. 11222. ikt. 1903. VI, Járási főszolgabírók és városi tanárs, mini elsőfokú iparhatóságok. Cséplési vállalatok iparlajsíromozása. A kereskedelemügyi minister urnák, a cséplési vállalatok iparlajstromozási ügyében kelt és a budapesti kér. iparfelügyelőhöz intézett alábbi rendeletét tudomás és alkalmazkodás végett közlöm Gyulán, 1903 évi junius hó 29-ón. Alispán helyett : dr. Daimel, vármegyei főjegyző. Másolat. 69278/1903. IX. szóm Kereskedelemügyi m. kir. minister. A kerületi iparfelügyelő urnák Budapest. — Múlt. év október hó 10 én 7019. szám alatt kelt felterjesztésére, a kecskeméti rendőrkapitány felügyelő úrhoz intézett átiratának visszazárása mellett a következőkről értositem : a mezőgazdasági terményeknek üzletszcrüleg elemi erővel való cséplésével foglalkozó vállalatok az iparhatósági C) lajstromba nem vezetondők be. Az ipari törzskönyvek létesitóso tárgyában 83405/1900. szám alatt kelt rendelettel ugyanis az iparüzők számának állandó nyilvántartása mellett az is czélba vétetett, hogy az 1893. évi XXVIII. t-cz. 14. §-ában körülírt iparfelügyelői vizsgálatok czóljaira a gyári ipartelepek külön törzskönyvekben állandóan nyilvántartassanak. Az idézett rendelet az egyes ipartelepeknek a gyári törzskönyvbe való sorozását az 1893. évi XXVIII. t.-cz. 15 —17. §-aira alapítja s minthogy a 23068/1902. számú rendelet a bér, vagy rósz fejében cséplő vállalatokat az ipari üzemek közé sorozta, e vállalatok közül azok, a melyek ejemi erőt alkalmaznak, a hivatkozott törvény 15. §-a alapján a gyári törzskönyvbe is felveendők, vagyis az iparigazolvány kiállítása alkalmával nemcsak az E) hanem a C) (gyári) iparlajstromba is bevezetendők volnának. A kérdés elbírálásánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a szempontokat, a melyeket a törvény 14. az iparfelügyelői telepvizsgálatok irányára vonatkozólag részletesen megjelöl. A vizsgálat teendői közt felemlíti a törvény a tanoncz ügyet, továbbá a segédeknek és a munkásoknak a vállalathoz való viszonyát, a vasárnapi munkaszünetről és a munkás-betegsegélyzósről szóló törvények végrehajtását a baleset elleni védelmet, a baleset elleni biztosítást,; vizsgálatot követel továbbá abban az irányban, hogy a telepen ninesenek-e olyan intézmények, melyek a munkások keresetének élvezetét hátrányosan befolyásolják. Az iparfelügyelői vizsgálat jelzett irányelveiből az tűnik ki, hogy a törvényhozó az iparfelügyelet hatáskörét az olyan ipartelepekre óhajtotta kiterjeszteni, a mely ipartelepeken a felsorolt körülmények, vonatkozások és intézmények előfordulhatnak, tehát a maly telepek ily irányban való megvizsgálása kívánatos, sőt szükséges. A vizsgálat irányelveit a bér, vagy rósz lejében való cséplóst végző vállalatokra vonatkoztatva — szükségképen következik, hogy az ilyen vállalatok iparfelügyelői megvizsgálása egyáltalán nem szükséges., mert a törvény által megjelölt körülmények, vonatkozások és intézmények e vállalatoknál, talán egyes igen ritka kivételektől eltekintve, egyáltalán nem fordulnak elő. A cséplési vállalatok az egy fűtőn kívül általában sem munkásokat, sem tanonezokat nem foglalkoztatnak, a mennyiben munka alkalmával a gépkezelést rendszerint maga a vállalkozó végzi ; állandó munkahelyiségük nincsen, ahol az egészségügyi és biztonsági követelmények betartására kellene felügyelni s igy semmi ok sincsen arra, hogy a vállalatoknál iparfelügyelői gyár, vagy telep vizsgálat-tartassák. Sőt e vizsgálat megtartása akadályokba ütköznék, ,mert a bérért cséplő vállalatok munkahelyüket folytonosan változtatják. Ez indokok alapján az 1893 évi XXVIII. t.-ez és az ipari törvénykönyvek ügyében kelt 83405/1900. számú rendelet intentióinak figyelembevételével úgy kellett határoznom, hogy a mezőgazdasági terményeknek bér, vagy rósz fejében való cséplésével üzletszerüleg foglalkozó vállalatok az iparhatósági C) lajstromba nem jegyzendők be s az ilyen vállalatokról zöld szinü gyári törzskönyvi lapok nem állitandók ki. Budapest, 1903- évi junius hó 11-cn. A minister helyett: W i c k e n b u rg s. k., államtitkár. A hivatalos másolat hiteléül: O p r a György s. k., ministeri s. h- igazgató.
