Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-18 / 25. szám

10097. ikt. 1903. 212 — II. Gyula város polgármestere és járási főszolgabirák. Vasárnapi munkaszüneie a társas körökben alkalmazott borbélyoknak. Alábbi ministeri rendeletet tudomás és alkalmazkodás végett t. Czimetekkel közlöm. Gyulán, 1903. évi junius hó 13-án. Alispán helyett: Dr Daimel, várm. főjegyző. 51796—Ill-b—1903. B. 11. sz. körrendelet. A kaszinókban s más társaskörökben alkalmazott borbélyok és fodrászok vasárnapi munkaszünetónek ellenőrzése tárgyában (Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak Budapest és Fiume kivételével.) A kereskedelemügyi m kir. minister úrtól vett értesülés szerint panasz tárgyává tétetett, hogy a kaszinókban s más társaskörökben alkalmazott fodrászok és borbélyok a tagokat a törvényes munkaszüneti napokon délután is rendszerint kiszolgálják, mi által a többi jogosult borbély- és fodrásziparosokat, kik üzleteiket a 14837/1892. számú kereske­delemügyi m. kir. ministeri rendelet II. A) 3. pontja értelmében, munkaszüneti napokon délután 2 órakor bezárni tartoznak, érzékenyen megkárosítják. Minthogy a kaszinókban s más társaskörökben foglalkozó borbélyok és fodrászok munkája csak az esetben nem tekinthető iparűzésnek, ha maga a kaszinó, illetőleg társas­kör alkalmazza őket rendes fizetés mellett, minek fejében a tagokat díjtalanul kiszolgálni tartoznak, ha azonban nem a kaszinónak, illetőleg társaskörnek alkalmazottjai, hanem a kaszinó, illetőleg társaskör által bérbeadott, esetleg díjtalanul átengedett helyiségben a borbély- és fodrászipar körébe eső munkálatokat rendes dijjazás mellett teljesitik, foglal­kozásuk az önálló iparűzés jellegével bir s ily körülmények között a többi fodrásziparo­sokkal azonos elbírálás alá esnek, tekintet nélkül arra, vájjon kizárólag a tagoknak álla- nak-e rendelkezésére, vagy pedig idegeneket is szolgálnak ki. Ennélfogva felhívom Czirnet, miszerint utasítsa a rendőrhatóságokat, hogy a panasz tárgyává tett eseteket szigorúan ellenőrizve, az esetleg tapasztalt mulasztások megtorlása iránt intézkedjenek illetőleg ha azt tapasztalnák, hogy az egyes társasköröknél alkal­mazott fodrászok a többi fodrásziparosok érdekeinek rovására, a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvényes rendelkezéseket kijátszók, az illetők ellen a kihágási eljárást haladék­talanul tegyék folyamatba. — Budapesten, 1903. évi május hó 29-én. A minister helyett: G u 1 n e r s. k., államtitkár. 9758. ikt. 1903. III. Járási főszolgabírók, Gyula város polgármestere, községi elöljáróságok és kir. péiiziigyigazgaíóság mellé rendelt számvevőség. Községi bíróságok által kiszabott pénzbírságok jegyzéke. A m. kir. belügyminiszter ur alábbi rendeletét tudomás és alkalmazkodás végett tekintetes Czimetekkel közlöm. Gyulán, 1903. évi junius hó 3-án. Másolat. 56. 48008/ 1903-YI. B. M. számú körrendelet. A községi bíróságok által ki­szabott bírságpénzekről szóló jegyzókmásolatoknak évenkint csak egyszer leendő felterjesz­tése tárgyában. (Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének.) A kisebb polgári peres ügyekben követendő eljárásról szóló 1877. XXII. törvény- czikk életbeléptetése és végrehajtása tárgyában 1878. évi február hó 4-én kiadott belügyi és igazságügyminiszteri rendelet 21. §-a értelmében a községi bíróságok által kiszabott pénzbírságokról szóló jegyzék másolata törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármesternek, rendezett tanácsú városokban, nagy és kis községekben pedig az alispán­nak negyedévenként megküldendő. Az igazságügyminiszter úrral egyetórtőleg elrendelem, hogy a szóban levő jegyzé­kek másolatai ezentúl ne negyedévenként, hanem évenként csak egyszer és pedig a naptári évet követő január hónap végéig terjesztessenek fel az alispánhoz, illetőleg a törvényható­sági város polgármesteréhez. Erről czimet megfelelő eljárás végett azzal az utasítással értesítem, hogy a beérke­zett jegyzékmásolatokat annak idején a számvevőségnek adja ki, mely a községi (városi) évi számadások felülvizsgálata alkalmával a jegyzékben kimutatott pénzbírságok bevétele­zéséről meggyőződést szerez. Ha az illető évben pénzbírságok egyáltalán nem folytak be, a nemleges jelentés­tétel mellőzendő. Budapesten, 1903. évi május hó 23-án. A miniszter helyett: Széli Ignácz s. k., államtitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents