Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-11 / 24. szám

VI. évfolyam

Gyula, 1903. junius II

24-ik szám

BÉKÉSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA.

Előfizetési díj egy évre 8 korona. Hirdetési dij minden szó utón 4 fillér.

Kiadja a vármegye alispánja.

Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben.

I. KIIRT C Z I K K.

Bókósvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1903. évi május hó 30-án tartott

rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből.

241. bgy., 9045. ikt. sí.

1903. ^

Dr. Bodoky Zoltán megyebizottsági tgg indítványa a vármegyei alorvosi állás beszüntetése s az alorvosi javadalomnak a főorvosi javadalomhoz való csatolása iránt.

Minthogy a vármegyei alorvosi állást jelenleg betöltő dr. Berkes Sándor kórházi igazgató a m. kir. belügyminiszter urnák a közkórházi költségvetés jóváhagyásakor tett ama kijelentésére, hogy az igazgatónak a kórházi szolgálattal össze nem férő vármegyei alorvosi állásáról le kellene mondania s erre csupán a szerzett jog folytán nem kényszeríthető, a vármegye alispánjához folyó évi május hó 7-ón intézett beadványában hajlandónak nyilatkozik ezen állásától megválni, ha a vármegyei alorvosi állásban eltöltött s nyugdíjjogosultsággal járó szolgálati évei után nyugdíjigénye rendeztetik, miután ezen állásra tulajdonképpen szükség nincs, mert az azzal járó teendőket eddig is a vármegyei tisztifőorvos végezte, illetve a vármegyei szervezési szabályrendelet 10. §-a szerint is főteendői közé a vármegyei közkórházi betegek ápolása soroztatik, ezt pedig most már a kórházi igazgató külön megbízatás alapján teljesiti, a törvényhatósági bizottság a beadott indítványt magáévá teszi s a vármegyei alorvosi állás beszüntetését elhatározza.

Ebből folyólag dr. Berkes Sándornak, mint vármegyei alorvosnak nyugdíjazási kérdését akkóp rendezi, hogy az alorvosi szolgálatban eltöltött idejét, minthogy a szervezeti szabályrendelet hivatkozott §-a értelmében mint ilyen eddig is főkópen vármegyei közkórházi szolgálatot teljesített, s mint vármegyei közkórházi igazgató is a vármegye szolgálatában áll, a közkórházi szolgálati idejéhez számítja s nyugdíj jogosultsághoz való igényét a közkórházi költségvetés terhére ezen az alapon az 1887. év november hó 9-étől kezdődőleg állapítja meg, hozzászámítva ehhez a millenáris 2 évet is. Egyben kötelezi, hogy arra az időre, amig a kórház alkalmazottainak nyugdíjazásáról gondoskodva nem volt s igy a kórház részéről élvezett 800 korona osztályorvosi fizetése után nyugdíjjogosultság megszerzése czimón semminemű hozzájárulást nem fizetett, a közkórházi szabályrendelet értelmében az 5°/0 belépési és 4"/„ évenkénti hozzájárulási összegeket 1887- évi november 9 tői 1897. január elsejéig számítva tartozik a vármegyei közkórház pénztárába befizetni.

Az ekként felszabaduló vármegyei alorvosi javadalmazásra nézve pedig, mely 1300 korona törzsfizetós és 400 korona lakpónzből áll, szintén elfogadva a tett indítványt, a törvényhatósági bizottság határozatilag kimondja, hogy azt hozzácsatolja a vármegyei tiszti főorvos javadalmazásához, mint aki a főorvosi teendőket eddig is egymaga végezte s akinek mostani fizetése a vármegyei közkórház szolgálatában álló orvosok tervezett fizetósrendezése és emelése folytán azoknak fizetésével egyáltalán arányban nem állana, ebből a szempontból indokoltnak tartja tehát a törvényhatósági bizottság, hogy a vármegyei közkórházi orvosok fizetés- rendezésével párhuzamosan a vármegyei tiszti főorvos fizetése is emeltessék.

A vármegyei tiszti főorvos jelenlegi 3200 korona törzsfizetósót 4800 koronára s 600 korona lakpénzót 700 koronára emeli lel, meghagyva 1000 korona utiátalányát azzal a feltétellel azonban, hogy ez a fizetésemelés minthogy a kórházi orvosokéval párhuzamosan és abból kiindulólag történik s azzal szoros összefüggésben van, csakis akkor fog érvényre emelkedni, ha a m. kir. belügyminiszter ur által jóvá-